A lakásfelújítás, építkezés során használatos festékek kötőanyagokat tartalmazó, szemcsés anyagok, melyekre a szerves oldószerek és a víz nincsenek hatással. A különféle színekben beszerezhető festékek festéshez és mázoláshoz használatosak.
A festés kifejezést elsősorban a falak színének vagy esztétikai jellemzőinek megváltoztatására használjuk, míg mázolásról főként fa és fém felületek esetében beszélhetünk. Természetesen festékeket nem csak az ingatlanok kialakítása során szokás használni, hanem az autóipartól kezdve egy sor egyéb iparág igényeit is kiszolgálják a megfelelő összetétellel rendelkező alapanyagok.
Rendkívül fontos szerep jut a választott festék minőségének, hiszen ezen nem csak az időtálló minőség, de esztétikai jellemzői is múlnak, sőt, a falfelület jellemzőit is befolyásolják a felvitt anyagok. Mindezeket szem előtt tartva a legfontosabb követelmények a festékekkel kapcsolatban a következők.
Követelmények:
- esztétikus megjelenés biztosítása
- a felvitt anyag növelje a felület élettartamát függetlenül az alap felülettől
- tisztíthatóak legyenek a segítségükkel kezelt felületek
- nyújtsanak védelmet a korrózió ellen
- színükben legyenek pozitív hatással a kedélyállapotra
Mitől függ a festékek minősége?
A festékek minőségére egyértelműen rányomja bélyegét az összetétel. A bennük megtalálható anyagok kémiai hatást gyakorolnak egymásra, melyek a környezeti tényezőkkel együtt a festék élettartamát, s ezáltal a felület minőségét befolyásolják.
A festékek alapanyagai a következők lehetnek:
- pigmentek, melyek gondoskodnak a festék színéről
- kötőanyagok, melyek a pigmentek egymáshoz, valamint a festék felülethez kötését teszik lehetővé
- hígító anyagok, melyek nevükből adódóan is, a festék megfelelő sűrűségéről gondoskodnak
- speciális anyagok, amelyekkel megvalósíthatóak olyan igények, mint a penészgátlás, vagy a napsugarak, a hő visszaverése.
A fenti összetevőkkel rendelkező festékeket többféle módszerrel fel lehet vinni a felületekre, a mázolás, a szórás, valamint a bemártás a leginkább elterjedtek.
Amennyiben szeretné elkerülni, hogy az alacsony minőségű festékek miatt akár egy-két éven belül ismételten festésre legyen szükség, úgy mindenképpen a magasabb színvonalú, időtálló minőséget garantáló márkák mellett érdemes dönteni! Ilyen a Protektor beltéri hőszigetelő festéke is, 30 év garanciával!
Pigmentek, melyek gondoskodnak a festék színéről
A napjainkban, széles körben használatos színes festékek sokszor látványos színeiért a bennük megtalálható festék-pigmentek a felelősek. Ezek tulajdonképpen olyan festékporok, amelyek nem oldódnak oldószerekben és a kötőanyagban sem, ezáltal fedik el a felületet, és gondoskodnak a kívánt színhatás eléréséről. Szerepük azonban ennél jóval több, hiszen védik a falfelületet, és az esztétikai eredmények megvalósítása mellett a mechanikai igénybevétel ellen is védelmet nyújtanak- minőségtől függően eltérő mértékben.
Léteznek halványabb és élénkebb színű pigmentek, de a festékek színezőképessége a pigment szemek alakjától, méretétől, valamint azok eloszlásától is függ. Lehetőség van többféle pigment vegyítésére is, ekkor beszélhetünk színkeverésről.
Milyen tulajdonságú pigmentek léteznek?
A festékek jellemzőinél olvasható fedőképesség tulajdonképpen arról ad információt, hogy egy négyzetméternyi felületen a kötőanyaggal keverve hány grammnyi pigmentre van szükség az eredeti szín tökéletes elfedéséhez. Természetesen sok múlik a minőségen és azon is, hogy hány soron visszük fel a festéket, valamint mennyit javasolnak a gyártók.
A speciális lakkok és zománcok kisebb, a cement és fafestékek nagyobb pigmentekkel rendelkeznek. Ez az úgynevezett őrlési finomság, mely befolyást gyakorol a festék minden további tulajdonságára is. Az általános szemcseméret egyébként 10-60 µm.
Fényállóság – kötőanyagok
A fényállóság elsősorban az olyan felületeknél jut szerephez, amelyek jelentős fénysugárzásnak vannak kitéve, főként kültéren. Ezek hatására ugyanis a pigmentek veszítenek eredeti színükből, fakulnak. Ennek elkerülése érdekében célszerű minőségi festékek mellett letenni a voksot, melyek mind kötőanyagukban, mint a pigmentek mennyiségét illetően megfelelnek a magas szintű követelményeknek is. Ezen sokszor az időtálló minőség múlhat.
Nem csak a fény, hanem a hő is hatással van a festék színére. A hőállóság arról tájékoztat, hogy az adott festék milyen mértékben veszít színéből, vagy változtatja azt meg hő hatására. A kötőanyagokkal és egyéb vegyületekkel kapcsolatos viselkedést mutatja meg a vegyszer-, és oldószerállóság. Hasznos információ lehet, hiszen a nem megfelelő társításokkal a festék színe jelentősen fakulhat.
Milyen típusú pigmentek léteznek?
A pigmenteknek sokféle csoportosításuk létezik, jellemzőik alapján különbséget teszünk köztük
- az őrlési finomság
- eredet
- szín
- kémiai összetétel (széntartalmú, fém, kromatikus, szerves és különleges pigmentek) szerint.
Nézzük, milyen színezőanyagokkal rendelkezhetnek a fehér pigmentek!
- Kifejezetten kültéri használatra javasoltak az ólom-kargonát tartalmú színezőanyagok, ezek ugyanis mérgező hatással bírnak, ami az ingatlanon belül egészségre káros lehet.
- Kiváló fedőképesség és rendkívül jó hőellenállás jellemzi a horganytartalmú pigmenteket, melyek tipikus példája a litopon.
- A súlypát olyan báriumtartalmú pigment, mely nagy sűrűségénél fogva kiváló fedőképességgel rendelkezik.
- A kalciumtartalmú gipszkő vizes diszperzitekben, a mészkőliszt tapaszokban, gittekben, a bécsi fehér pedig fehér falfestékekben található meg.
- Szilikáttartalmú pigmentként tartjuk számon a talkumot és a kaolint.
A sárga és vörös színű kromátokat elsősorban díszítésre szokták használni, de beválnak a korrózió elleni védelmet megcélozva is. Ezek a szervetlen pigmentek is számos típusban állnak rendelkezésre, lássuk, melyiknek mi az erőssége!
Íme:
- A horganysárga típust elsősorban fémfelületek alapozására szokták javasolni a szakemberek. Gyenge fedőképességét jó fényállósággal kompenzálja.
- Homlokzatfestékek esetében vált be a nikkel-titánsárga, mely ellenáll a hőnek és a fénynek, sőt az időjárás viszontagságainak is.
- A króm-oxid zöld híres jó fény-, és hőállóságáról, de az oldószereknek, savaknak, lúgoknak is ellenáll.
- Ólom-kromátokat lehetőség van többféle sárga színben is előállítani, ezek szintén jó jellemzőkkel bírnak, egyedül a lúgokkal szemben mutatnak kevesebb ellenállóságot.
Tudta, hogy a nagysikerű német Protektor festékek rendkívül finom titán-dioxid pigmenteket tartalmaznak? A kimagasló minőségnek köszönhetően nem csak a penésszel szemben veszik fel eredményesen a küzdelmet, de a téli időszakban a fűtési költségek is csökkenthetők használatával.
Mit tudnak a fém pigmentek?
Ezek olyan apró fémlapocskákból állnak, melyek remekül védenek a rozsdásodás ellen, gyakorlatilag lemezszerűen fedik be, és védik a felületet, s ugyanakkor visszaverik a hőt és a fényt is. A főként fémszerkezetek alapozására, díszítésére használatos festékekben elsősorban alumíniumbronz, aranybronz és ezüstbronz pigmentek találhatóak.
A szerves pigmentek jellemzőiket az összetételnek és a speciális kezelési eljárásnak köszönhetik. Hasonlóképp egyedi jellemzőkkel bírnak a különleges pigmentek csoportjába tartozóak, melyek gátolhatják a korróziót, de akár világíthatnak, vagy színváltásra is képesek. Ezeket a festékeket speciális célokra, egyedi igények alapján használják fel.
Ha minőség szerint szeretnénk rangsorolni a pigmenteket, akkor a titán-dioxid rendkívül előkelő helyen végezne. Minél több ilyen anyag található meg egy festékben, annál jobb fedőképességgel bír az, sőt, a hőtechnikai jellemzők is kedvezően befolyásolhatóak ilyen módon. Ennek az összetevőnek is köszönheti a Protektor festékcsalád, hogy évek óta egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
Speciális anyagok, amelyekkel megvalósíthatóak olyan igények, mint a penészgátlás, vagy a napsugarak, a hő visszaverése
Vannak bizonyos anyagok, melyek szintén a festékek alkotóelemeinek számítanak, ezek az úgynevezett lágyítók, melyek a megszilárdult anyagot teszik lágyabbá, rugalmasabbá, ami a tökéletes fedéshez nélkülözhetetlen. A lágyítókkal kapcsolatban mindenképpen ügyelni kell arra, hogy a filmképző anyaggal összeférhetőek legyenek.
Cellulóz-nitrát és acetát lágyítók a lakkok lágyítására
Fontos, hogy a lágyítók oldódjanak a lakk előállítása során használt oldószerben, ám sem a filmképző anyaggal, sem a pigmentekkel, az oldószerrel nem léphetnek kémiai reakcióba. További követelmény feléjük a csekély illékonyság, de fontos, hogy megfelelően ellenálljanak a hőnek, a fénynek, a vegyszereknek, oldhatatlanak legyenek vízben, és semmiképp se legyenek éghetőek. A szín-, és szagmentesség szintén lényeges követelmény a lágyítók felé. A leginkább elterjedt típusok a foszforsav-észterek, az aftálsav-észter, a klórparafin, továbbá az alkoholok.
Gipsz a repedések eltüntetésére
A falakon az idővel megjelennek repedések, melyek eltüntetése rendkívül lényeges a megfelelő alapok megteremtéséhez. Erre a célra a gipsz a legalkalmasabb. Annak érdekében, hogy a festék megfelelő minőségben fedjen, fontos a vakolat nedvszívó képességének csökkentése. Ennek érdekében a gipszvakolaton timsó oldatot szoktak használni, a régi mészvakolat esetében pedig a szappanoldat az ideális.
Fafelületek előkészítése
A fa állagmegőrzéséhez nélkülözhetetlen a rendszeres felújítás, karbantartás. A mázolás előtti alapozással csökkenthető a felhasználandó festékmennyiség. Az alapozásra lenolajat és lenolajkencét szoktak használni. A fa felületén egyébként folytonossági hiányok is jelentkezhetnek, ilyenkor a tapaszok bizonyulnak jó választásnak, melyekkel kiválóan eltüntethetőek ezek.
Fémek alapozása
Ha fém felületekkel szeretnénk dolgozni, az alapozásról esetükben sem feledkezhetünk meg. Napjainkban fém alapozására cink-oxidot, ólmot és cink-kromátot, valamint aluminíum-oxidot tartalmazó alapozót lehet beszerezni.
Szárítók a munka felgyorsításához
Miként nevükből is adódik, a szárítók feladata az olajok száradásának felgyorsítása. Ennek köszönhetően a megszilárdulás folyamata gyorsabb lesz. Ezek a szárítók már alapvetően be vannak keverve a festékekbe, és tulajdonképpen nehézfémek savval alkotott vegyületeiről van szó esetükben. Nehézfémek közül a kobaltot, az ólmot és a mangánt szokták felhasználni, savak közül pedig gyakran esik a választás a lenolajsavra és a gyantasavra.
Ülepedés gátlók a takarékosság érdekében
A festékekbe kevert ülepedés gátlók abban nyújtanak segítséget, hogy a régebb óta tárolt festékekben ne jelenjen meg üledék, ugyanis ezektől használhatatlan lesz a továbbiakban a festék. Többféle ülepedés gátló van forgalomban, így a nagy fajlagos felületű töltőanyagok lazítják az üledéket, ennek köszönhetően az könnyedén felkeverhető, a festék pedig tovább használható lesz. Emellett vannak olyan ülepedés gátlók, amelyek megakadályozzák, hogy a festékben levő pigmentek nedvesen kapcsolódjanak a kötőanyagokhoz.
Gombásodás elleni anyagok
Fafelületek esetében az állagmegőrzés érdekében a gombásodás megakadályozására is ajánlott figyelni. Ezt klórozott fenol, horgany-klorid és fenol származékok segítségével lehet megvalósítani.
A festékek tulajdonságai
Festékvásárlás alkalmával hajlamosak vagyunk kizárólag az ár alapján letenni a voksot egyik vagy másik termék mellett, pedig a választáskor érdemes olyan egyéb jellemzőket is figyelembe venni, mint a viszkozitás, vagy a kiadósság.
Nézzük, melyik jellemző esetében miről is van szó pontosan!
Annak érdekében, hogy meghatározásra kerülhessen egy festék viszkozitása, speciális műszert alkalmaznak, és az értékek alapján válnak összehasonlíthatóvá az egyes festékek. A viszkozitás olyan jellemzője a festéknek, amely egyértelmű hatással van a terülő képességre, és ezzel együtt a felfesthetőségre. Sok bosszúságtól kímélhetjük meg saját magunkat, ha a viszkozitást is vizsgáljuk a választáskor, ugyanis ez a festék későbbi besűrűsödési hajlamára is utal.
Előfordulhat, hogy több napon keresztül tart majd a festés, vagy kimarad valamennyi alapanyag, melyet szeretnénk majd a későbbiekben felhasználni. Ilyenkor korántsem mindegy, hogy mennyire hajlamos a sűrűsödésre a festék. Fontos tudni, hogy a viszkozitás csökkenthető a megfelelő hígítók alkalmazásával, ám érdemes óvatosan bánni ezekkel, ugyanis ha túlságosan sok hígítót adunk a festékhez, azzal fedőképességét rontjuk, és akár jelentősen megnövelhetjük a száradási időt is.
Kiadósság
A másik jellemző, amelyről feltétlenül érdemes a festék dobozáról információt szerezni, nem más, mint a kiadósság. Ez tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy mekkora felületre elegendő az adott mennyiségű festék. Természetesen nem mindegy, hogy egy, vagy két soron szeretnénk festeni, és az alap minőségére is érdemes odafigyelni, ugyanis ha túl sok nedvességet szív magába a fal, akkor több festékre lesz szükségünk.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a dobozokon általában elhelyezett mennyiségnél kisebb felületre szokott elegendő lenni a festék, a vásárlás során tehát inkább egy kicsit többet vegyünk. Így elkerülhetjük, hogy a munka hevében legyen szükség a szaküzletbe rohangálásra.
Hogyan kerül megállapításra a fedőképesség?
A festékek fedőképességének vizsgálatára létezik egy jól bevált módszer, mely során üvegtáblákat használnak. Általában négy-öt, egyforma színű üveget használnak a szakemberek, melyeket különféle rétegvastagságban viszik fel a vizsgált festéket. Miután megszáradt a festék, az üveglapokat fekete-fehér négyzetekre osztott lemezre helyezik, így vizsgálhatóvá, és ezáltal összehasonlíthatóvá válik a fedőképesség.
Mitől függ a festék száradási ideje?
A munka gyorsaságának érdekében korántsem mindegy, hogy milyen száradási képességgel rendelkezik a választott festék. Persze befolyásolják a száradási időt a külső viszonyok, így a levegő hőmérséklete és nedvességtartalma is. Ha a festékfelületen még nyomot hagy a kézzel való érintés, valamint a levegő portartalma vízszintes felületen leragad, akkor a festékfilm meghúzottnak minősül. Amennyiben a festékfilm porszáraz, úgy a vízszintes felületre nem ragad meg a por. Ragadásmentesnek minősül, ha kézzel megérinthetjük, és nem tapad a festékréteg. Tökéletesen beszáradt, ha teljes vastagságát illetően átkeményedett a festék.
Milyen tulajdonságokkal bír a felvitt lakk-, és festékréteg?
- A festékréteg vastagsága nem csak a fedőképességgel van kapcsolatban, hanem a strapabírósággal is. Ajánlott legalább 0,2-0,3 mm vastagságban felvinni a festéket a felületre.
- A festékfilm rugalmassága fontos szerepet játszik a hajszálrepedések megelőzésében, és ezzel együtt az időtálló minőség megteremtésében. A hőszigetelő jellemzőkkel is rendelkező Protektor festék 147 %-kal megnöveli a felület rugalmasságát, ezáltal szinte esélye sincsen a repedéseknek.
- A festékréteg keménysége sokat elárul arról, hogy mennyire lesz sérülékeny a felület, miként áll ellent a benyomódásnak és a karcolhatóságnak. Ez kifejezetten fontos lehet az olyan nagy strapának kitett helyiségek esetében, mint az előszoba, vagy a gyermekszoba.
- A festékfilm fénye elsősorban esztétikai okok miatt érdemel említést. Többféle típus megtalálható a piaci kínálatban, így letehetjük a voksot magas fényű, selyemfényű, tompa fényű és fénytelen típusok. A fényesség mértéke a felületre eső, valamint az onnan visszavert fénymennyiség különbségeként kerül megállapításra. A matt felületekről szóródva, a fényesekről pedig teljesen visszaverődik.
- Szintén az időtálló minőségről árul el sokat a festék felületi leválása. Ez egészen egyszerűen azt jelenti, hogy a festékrészecskék milyen mértékben tapadnak a kézre hozzáérve ahhoz.
A sokszor emlegetett időtállóság tulajdonképpen a víz, napfény, levegő, meleg és hideg hatásaival szembeni ellenállást jelenti. Ennek vizsgálata történhet természetes, vagy gyorsított laboratóriumi körülmények között. A kerámiagömböket tartalmazó Protektor festékekre a gyártó ez utóbbiak alapján 30 év időtállóságot garantál. Nem csak a strapabíró felületi kialakítás miatt bizonyul remek választásnak az ismert és kedvelt márka, hanem hőszigetelő jellemzőinek köszönhetően is.