A természetes színrendszer (NCS) egy szabványosított színrendszer, amely a gyártó Skandinavian Färgintitutet AB szerint az emberi színlátást (azaz színérzékelést) tükrözi.
NCS színrendszer története
Az Ewald Hering féle ellenszín-elmélet (ellentételmélet) alapján a svéd fizikus Tryggve Johansson 1937 és 1939 között kifejlesztett egy olyan színmodellt, amely Sven Hesselgren körülbelül 500 színt tartalmazó színtérképének alapjául szolgált. Ezt a színtérképet Anders Hård bővítette az 1750 színt tartalmazó természetes színrendszerré. 1995-ben, a „második kiadásában” a rendszer 1950 színre egészült ki.
1946-ban Anders Hård megalapította a Skandinavisk Färginstitut AB-t (Skandináv Színintézet) Stockholmban, amely az NCS rendszert kiadta és a jogosultságokat kezeli.
NCS színelmélet részletezése
A természetes színrendszer a négy féle alapszínből indul ki, amelyet a színlátó emberek körében végzett felmérés alapján „tisztának” ítéltek, azaz más színektől mentesen érzékelték őket. Így egy tiszta kéket sárgától mentesnek, egy tiszta zöldet pedig pirostól mentesnek (és fordítva) érzékelnek. Ezeket a színpárokat elhelyezik egy színkörön egymással szemben, és a rövidítéseik
- Y(ellow) = sárga,
- G(reen) = zöld,
- R(ed) = piros,
- B(lue) = kék
alkotják a rendszer alapjait.Minden további színárnyalatot a Y/G/R/B közötti köztes fokozatnak tekintenek, és az onnan való távolságukat százalékos arányban adják meg. Ehhez társul még a szín világossági komponense, azaz a fekete vagy fehér irányába mutató jellegzetessége.
Más színmodellekhez hasonlóan (például Ostwald) a telített színek egy színkörön helyezkednek el, amely egyidejűleg egy felfelé (tiszta fehér) és egy lefelé (tiszta fekete) vékonyodó kettős kúp alapfelületét képezi. A felső kúp külső felületén helyezkednek el a színek, amelyek az NCS definíció alapján fehérrel történő keveréssel, az alsó kúp külső felületén pedig azok, amelyek feketével történő keveréssel keletkeznek. Amennyiben a kettős kúpból a fehér-fekete tengely hosszában kivágunk egy szeletet, az NCS elmélet alapján egy, a színárnyalatokat tekintve azonos felületet kapunk, amelynél a felső él hosszában az úgynevezett „azonos feketetartalmú” színek (=ugyanannyi feketét tartalmazó színek), az alsó él hosszában az „azonos fehértartalmú” színek (=ugyanannyi fehéret tartalmazó színek),a fehér-fekete tengely hosszában pedig az „azonos tisztaságú” (=azonos színtisztaságú) színek olvashatók le.
Az NCS színkódolás a fenti elveket tükrözi vissza, és két részből épül fel: az első rész a fekete arányt és a színességet (azaz a színtelítettségég), a második rész az alap színárnyalat elhelyezkedését mutatja a YGRB színkörön. Minden számérték esetén a 100 a maximális, a 0 pedig a minimális érték. Azok a színek, amelyek a felhasznált pigmentek segítségével nem voltak előállíthatók, nem szerepelnek az NCS színskálákon.
Példa: egy 30 %-os telítettségű, enyhén pirosas színbe hajló sárga 30%-os fekete tartalommal az NCS rendszerben
NCS S 3030-Y30R
jelölést kap:
Színdód : NCS S 3030-Y30R és értemezése |
||||
|---|---|---|---|---|
| NCS S | 30 | 30 | Y | 30R |
| Színrendszer | Fekete arány | Telítettség | Alapszín | Keverőszín aránya |
Azok a színárnyalatok, amelyek pontosan a szürke tengelyen helyezkednek el, a színárnyalat kódja helyett egy N (semleges) jelölést kapnak (például NCS 5000-N a középszürke).
Egy elöl lévő S jelölés (a fenti példa esetén tehát NCS S 3030 – Y30R) azt mutatja, hogy az adott színérték a második kiadásból, azaz az 1995-ös átdolgozásból származik.
Jelentőség és vita
Az NCS rendszer az egyik olyan színrendszer, amelyben nagyobb mennyiségű színárnyalat (2016: 1950) található szisztematikusan rendszerezett formában. Elsősorban épületek festésekor használatos, több festékgyártó is az NCS jelölésrendszert használja közvetlenül a színárnyalatokhoz, illetve az alapján tájékozódnak a rendszereikben.
Az empirikus (nem matematikus) módszer miatt az NCS színárnyalatok nem konvertálhatók algoritmus segítségével L*a*b*/RGB/CMYK színértékekre, amely a rendszer univerzális felhasználhatóságát erősen korlátozza. A Skandinavian Färginstuts szerzői jogi és szabadalmi elképzelései miatt szintén nincsenek általánosan elérhető, ingyenes RGB-/Lab-/CMYK színtáblák, az NCS a “Navigator Premium” nevű szolgáltatással csupán egy díjköteles szoftver megoldást kínál.
Az empirikus módszer, amelyen a modell alapul, nincs pontosan dokumentálva, az NCS szerint körülbelül 30 megkérdezettről volt szó, az egyedi eredmények és ezáltal a számolható jelentőség / érvényesség kérdése nyitott marad.
Az NCS az összes alapszín világosságát ugyanolyan mértékűre teszi, amely az emberi színérzékeléssel nem egyezik meg, hiszen például egy tiszta kéket sötétebbnek látunk, mint egy tiszta sárgát. Más modellek esetén (például CIEL*a*b*) viszont megvalósították ezt a gondolatot.
A megkérdezést az 1930-as években végezték Svédországban, a modellt azóta nem módosították. Az emberi színérzékelés viszont valószínűleg a sokszínűbb vizuális ingerek hatására azóta megváltozott.
Kapcsolódó: NCS színválasztó kül- és beltérhez