Egy gyakorlati példa kiértékelése: A vizsgált társasház esetben 23,4% energia megtakarítás mérhető.
A 2006-ban rostocki lakótömbön végzett tanulmány egy 2001-ben végzett vizsgálatra épül fel, ahol összesen 5 lakótömböt vettek figyelembe. Az eredményeket az alábbiakban foglaltuk össze. A számítási időszakban az 1-5 lakásnál összesített átlagban 17,9% vagyis kerekítve 18%. A Protektor hőszigetelő festékkel történő bevonatra 1998-99-ben került sor.
A hőmérséklet változás és a fűtési energia változása
Az itt ábrázolt eredmények minden tekintetben gyakorlati felhasználási értékek.
„ Az épületrészek Protektor hőszigetelő festékanyaggal történő bevonása az átviteli hőveszteség 30-40 %-os csökkenéséhez vezethet. A Protektor hőszigetelő bevonat hatásának figyelembevételéhez használt tényezők által ezt a változást épületfizikailag
is igazolni lehet”.
„A Protektor hőszigetelő bevonat tényezőinek alkalmazása lakóépületek energiaszükségletének mérlegelése során kitűnő egyezőségeket mutat a kiszámított energiaszükségletre vonatkozó értékek valamint az energiafelhasználás között.”
Az elvégzett vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a bevonat a gyakorlatban működik. Ehhez két gyakorlati példát mutatunk be, dátumokkal és tényekkel. Saját vizsgálatok egy Protektor hőszigetelő festékkel bevont rostocki lakótömb esetében, amely a fűtési igény 20%-os csökkenését támasztja alá. Az 1994 és 1997 közötti időszakban a vizsgált lakóépületek fűtés,- valamint nyílászárók korszerűsítésén mentek keresztül.
„…a Protektor hőszigetelő bevonati anyag alkalmazása, a homlokzat festése során az 1998 és 2000 közötti években is figyelemreméltó hatást mutat”. A vizsgálatok eredményeként a „helyiségek fűtési energiafelhasználásának kb. 18 %-os csökkenését”, amely során ez az összehasonlítás az ablakok felújításának befejezését követően elért 5 lakóegység energiafelhasználására vonatkozik.
Felújítást követő hűtési energiaszükséglet változás
A Protektor hőszigetelő bevonat egyedülálló hatását a kültéri falfelületek átviteli hő veszteség csökkentésére – itt még felbecsülve – 20 és 25% közötti tartományban lehet megadni. Abszolút értékekre átszámítva ez a helyiségek fűtése során jelentkező specifikus energiafelhasználás 15,5 kW/h (m2a) nagyságrendet képvisel (az 5 lakóegységben, átlagban 12,0 és 18,8 kW/k (m2a).
Bővített vizsgálat 2006-ban
Azt, hogy egy tartós hatásról lehet-e beszélni, illetve, hogy a Protektor hőszigetelő festék milyen mértékben járul hozzá az energiafelhasználás csökkenéséhez és az, hogy hogyan lehet egy ilyen hatást bizonyítani” a 2006. évi vizsgálat tárgyát képezi. Példának okáért vizsgálatra került az rostocki lakótömb. Itt egy 5 emeletes épületről van szó, amely 1977-ben épült, 86,6 méter hosszú és 10,15 méter széles. A 60 lakásra összesen 3.602 m2 lakófelület jut. A panel építési mód esetében a kültéri hosszanti falelemeket egy rétegű könnyű adalékanyagot tartalmazó betonból illetve lyukacsos betonból készítették, 1977 óta, az üzemben gyártott 30 cm-es falvastagságban.
A felújítandó, vizsgált épület – Rostock, Németország
A vizsgált épület kiindulási adatai
A fűtési energiafelhasználás csökkenésének mértéke a hosszanti és oromfalaknak Protektor kültéri hőszigetelő festékkel történő bevonása által kb. 16,5%-os mértékű. Ennek a megállapításnak az alapját az 1994 és 2005 évek közötti adatanyagai képezi.
Felújítások után tapasztalható energiafelhasználás csökkenés
A vizsgált épület “U” értékének változása
Összefoglalás
A fenti magyarázatokból az alábbi, általános érvényű végkövetkeztetéseket lehet levonni:
- Épületrészeknek Protektor hőszigetelő festékkel történő bevonása 30 – 40 %-os mértékű hőátadás veszteség csökkentést eredményezhet. A hőszigetelő bevonat hatásánál figyelembe vett tényezők alkalmazása által ez a változás épületfizikailag alátámasztható.
- Lakóépületek energiaszükségletének méretezése keretében a Protektor hőszigetelő festék alkalmazása igen kedvező egyezőséget mutat az energiaszükséglet kiszámított igény értékekei és az energiafelhasználás kiszámított értékei között
Kereszthivatkozás a Brémában található társasház vizsgálati jegyzőkönyvére :
Többlakásos társasház, változatok összehasonlítása:
- Az elméleti felhasználás kiszámítása az EnEV szerint (U-érték elmélet, DIN 4108, szükségletorientált)
- A külső falak ténylege U-értékének kiszámítása a gyakorlati felhasználási értékek alapján (felhasználás bizonyított)
- Egyenértékű tömítőanyag kiszámítása a gyakorlati felhasználási értékeknek megfelelően (U-érték-teória, DIN 4108, felhasználáshoz igazított)
A Protektor hőszigetelő bevonattal kapott eredmények:
Éves fűtési hő szükséglet továbbá fűtési hóveszteségek
- elméletileg: 108.277 kWh/a
- gyakorlatilag: 80.125 kWh/a
- A különbség: – 26 %
Kivonat:
„ A gyakorlati fűtési hőszükséglet kb. 26%-kal az elméleti érték alatt helyezkedik el, vagyis az U-érték által megfogalmazott érték alatt (a változtatás nélküli berendezés elsődleges energiaszükséglete kb. 21% – itt folyik be a meleg vízkészítés). Ezt a külső falak Protektor hőszigetelő festékkel történő bevonatára lehet visszavezetni. Egy WLG 040 hőszigeteléssel történő összehasonlító számítás (A = 0,04 W/m2K) ugyanolyan éves fűtőenergia felhasználás mellett a külső falaknál 4 cm-es szigetelési erősséget tesz szükségessé. A korábbi elhamarkodott befejezés, a külső falfelületek Protektor hőszigetelő bevonat által helyettesített 4 cm itt ennek folytán kárt szenvedett. Az eredmények kiértékelése azonban csak a vizsgált épületekre érvényes, azokra, amelyeknek mindkét oldalán vakolt, meglévő falfelülete 38 cm-es téglafalazattal került néhány felületen kiegészítésre úgy, hogy a külső fal aránya 38%-ot tett ki. A tető illetően a számítások azt mutatták, hogy a padlásmennyezet Protektor hőszigetelő festékkel lett bevonva.”
Értékelés:
Ha az eredményeket összehasonlítjuk, az ember azt hihetné, hogy egy rostocki gondosan átvizsgált épületen belül „csak” 14 illetve 16% megtakarítást lehetett elérni. Ez persze nem annyira meggyőző, mint a fentiekben bizonyított 26%. Miközben a többi lakótömbben részben magasabb arányt képviselnek. Ez formálisan nem téves, ám nem veszi figyelembe a fal felépítését. A brémai többlakásos társasház esetében mindkét oldalán vakolt falfelületekről volt szó, 38 cm-es téglafalazattal. A vizsgált épületeknél Rostockban viszont a panelépítmények voltak. Kétségkívül léteznek épületfizikai különbségek monolit falszerkezetek, amelyek falazatból és betonnal illetve LZS-betonnal kiegészített szendvicsszerkezetből állnak. Már önmagában ezek igen különböző megtakarításokat eredményeznek. Végezetül itt áll a gazdaságosság kérdése: mennyibe kerül az, ezt az x %-ot egy panelházon megtakarítani? Vagy másként fogalmazva: mennyibe kerül egy alternatív rendszer? A rostocki lakásépítő közösség ismeri erre az egyszerű választ – és a gyakorlat igazolja azt, hogy ez üzemgazdasági és ökonómiai szempontból is egy bölcs döntés volt.
Jogi megjegyzések:
A kiállító a tanulmány kiállítása során a lehető legnagyobb gondossággal és körültekintéssel járt el. A kiállításához szükséges adatokat amennyire csak lehetséges, az előírásoknak megfelelően, az általa kiválasztott eljárás szerint tette közzé. Vizsgálatot hajtott végre az épületen, s ennek során felhasználta a rendelkezésre álló adatforrásokat (építési tervel, építés leírása, adatlapok stb.). A tanulmányban szereplő értékek számítása szabványosított feltevések illetve mérlegelési eljárások alapján történt. Mivel az ennek alapjául szolgáló szabványok a kidolgozásban megtalálhatók, a számítási eljárás során változások előfordulhatnak. Az energiabizonyítványban szereplő szövegek valamint az előre megadott számítási eljárás az ajánlott gondosság és a legjobb tudás szerint történt. A kiállító elfogadja azt, hogy az általa kiállított tanulmány esetében semmilyen szavatosságot nem vállal az épületenergiai bizonyítvány pontosságát, aktualitását, helyességét és teljességét tekintve.