Falfestés lépésről lépésre [ÖSSZEFOGLALÓ]

A falfestési munkák során sem szabad lebecsülni a baleseti veszélyforrásokat. A kisebb-nagyobb „jó szándékú” elnézés, lazaság, esetleges hanyagság még veszélytelennek látszó tevékenység közben is igen kellemetlen, esetleg jóvátehetetlen következményekkel járhat. Éppen ezért az alábbi, általános, megelőző jellegű óvintézkedéseket minden esetben a helyi adottságoknak megfelelően, körültekintően foganatosítani kell.

Balesetelhárítás, munkavédelem

• A munkaterületet úgy kell előkészíteni, hogy a falfelület minden pontja a munkaműveletek elvégzése során kényelmesen, biztonságos testhelyzetben megközelíthető legyen.
• A bútorokat, berendezési tárgyakat úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy a botlás, megcsúszás és összeütközés veszélye kizárt legyen.
• A festőlétrát külön ellenőrizni kell, hogy ép, sérülésmentes és szilárdan (stabilis helyzetben) rögzíthető-e. A rozoga, ütött-kopott, rögzítőlánc nélküli létrát nem szabad használni.
• A csúszásveszélyt ki kell küszöbölni, szükség esetén a padlózat száraz fűrészporral való felhintésével. Különösen csúszásveszélyes a PVC-, a gumi-, a magnezit, az öntött műgyantaalapú padlóburkolat, kőburkolat, keramit, a mázas kerámiapadló stb., különösen, ha agyagos festék (pl. budai föld, de általában az enyves falfestékek) vagy általában bármilyen festék kerül rá.
• A padlóra helyezett műanyag fólia is csúszásveszélyt jelent.
• Az elektromos vezetékek, kapcsolók közelében óvatosan és körültekintően kell dolgozni, mert a vizes falfesték (amely elektrolitnak, azaz áramot vezető közegnek tekinthető) a kapcsolódobozba szivárogva áramütést okozhat, és ez hidegpadlós helyiségben életveszélyes lehet. Ilyenkor célszerű a festésre kerülő helyiséget teljesen áramtalanítani. A zárlatos kapcsolókat, vezetéket falfestés előtt szakemberrel át kell vizsgáltatni, és megjavíttatni. Ugyanígy szigorúan tilos a zárlatos vagy sérült, esetleg nem tisztázott érintésvédelemmel ellátott elektromos kéziszerszámok, gépek és segédeszközök használata.
• Homlokzatfestési munkákhoz kizárólag arra illetékes szakember által készített és biztonságtechnikai szempontból ellenőrzött, szabványos állványszerkezetet szabad használni.
• Kültéri homlokzatfestési munkáknál külön ügyelni kell az emberi forgalomnak kitett helyeken arra, hogy a járókelők bármilyen jellegű veszélyeztetése kizárt legyen.
• Szigorúan tilos sérült, elhasználódott vagy házilag „összetákolt” kéziszerszámokat és segédeszközöket használni. A műanyag vödröket biztosító acélhuzalból készült függesztővel szabad a létrára helyezni.

Egészségvédelmi óvintézkedések

• A falazat kaparásakor, régi festékréteg eltávolításakor a porképződést vizes nedvesítéssel kell kiküszöbölni, és ügyelni kell arra, hogy a por és egyéb szennyeződés a szembe ne szóródjék. A portalanítást porszívózással célszerű végezni.
• A munka befejeztével – de szükség szerint munka közben is – a mész, timsó stb. maró hatása miatt kirepedezett kéz- és arcbőrt zsíros (lanolinos) krémmel kell kezelni.
• Külön ügyelni kell az oltott mész (és Hypo) maró hatására, amely a szembe jutva igen súlyos sérülést (sőt megvakulást) okozhat. Védőszemüveg, arcvédő műanyag lemez használata feltétlen indokolt. Az esetleg szembe került oltottmész-nyomokat 2-3%-os cukoroldattal (amely vegyileg semleges sóképződéssel – kalciumszacharát – oldja a meszet) azonnal ki kell mosni, majd tiszta vízzel kiöblíteni és orvoshoz fordulni.
• Az oltott mésztől még átmeneti tárolás közben is óvni kell a kisgyermekeket. A meszes gödröt gondosan le kell fedni, és úgy elkeríteni, hogy ember, gyermek (sőt állatok) semmilyen körülmények között ne kerülhessen bele.
• A festékanyagok összeállításakor eleve kerülni kell a mérgező hatású adalékok és alkotórészek felhasználását.

A „kemizációs” ártalmak megelőzésére általános elvként kell rögzíteni a következőket:

• Minden ismeretlen eredetű anyagot eleve mérgező hatásúnak kell tekinteni mindaddig, amíg azt az arra illetékes szakember megbízhatóan nem azonosítja.
• Minden ismeretlen eredetű anyagot nemcsak mérgezőnek, hanem tűzés robbanásveszélyesnek kell tekinteni, és ennek megfelelően kell tárolni az azonosításig.
• Az import eredetű anyagok esetében a göngyölegükön feltüntetett tájékoztatót még kellő nyelvismeret mellett sem szabad elegendőnek tekinteni, mindaddig, míg azt a hazai előírásoknak megfelelően hivatalosan nem adaptálták. (A kereskedelmi vállalatok kötelesek ennek megfelelően szabatos, egyértelmű, magyar nyelvű egészségvédelmi tájékoztatót mellékelni az egészségre ártalmas import termékekhez. Természetesen a hazai gyártmányoknál is ugyanez a követelmény.)

Tűzrendészeti óvintézkedések

A falfestőmunkák területén tűz- és robbanásveszélyes anyagokat általában csekély mennyiségben, elvétve használnak. Ennek ellenére, még kisebb mennyiség felhasználása esetén is, az alapvető tűzrendészeti óvintézkedéseket foganatosítani kell.

Tűzrendészeti óvintézkedések:

• A tűz- és robbanásveszélyes anyagok (festék és hígítószerek, szigetelő lakkok, műgyanta oldatok stb.) felhasználásakor a munkatérben nagy légcserét (légszellőzést) kell biztosítani. A dohányzás, a nyílt láng használata, villamos kapcsolók működtetése tilos. Alapvető szabály, hogy az ilyen anyagokból igen kevés mennyiséget kell a helyszínen tárolni és felhasználni, hogy a robbanásveszélyes oldószerek, hígítók gőzei ne telítsék a munkateret.
• Ha a tűz- és robbanásveszélyes anyagok (pl. festékek, hígítók) nagytömegű felhasználása elkerülhetetlen, akkor a területileg illetékes tűzrendészeti hatóság helyi viszonyokra kiadott óvintézkedéseit kell foganatosítani.

Környezetvédelmi óvintézkedések

A falfestőmunkákhoz általában több olyan anyagot használnak fel, amelyek környezetszennyezést idézhetnek elő. A festékanyagok kivétel nélkül ilyen jellegűek.

Ennek megfelelően a következő általános környezetvédelmi óvintézkedéseket kell foganatosítani:

• Szigorúan tilos festékanyagokat a közvetlen élő környezetbe (pl. élővizekbe, patakokba, folyókba, tavakba stb. parkosított területre, erdőkbe stb.) juttatni, és így környezetszennyezést előidézni.
• A szennyvízcsatorna-hálózatba (pl. W. C.-öblítőkbe, lefolyókba stb.) csak olyan mennyiségben szabad és csak eltömődést, dugulást elő nem idéző szennyezőanyagokat juttatni, amennyi még nem esik szennyvízbírság alá.
• Mérgező hatású anyagokat kizárólag csak az arra kijelölt lerakóhelyekre szabad továbbítani, vagy az előírás szerint kell őket hatástalanítani. Ugyanígy kell eljárni kellemetlen szagú, bűzös anyagok esetében is.
• A festési (és azt kiegészítő) műveletek során arra kell törekedni, hogy semmiféle környezetszennyezés ne fordulhasson elő. A nagy forgalmú, emberi tartózkodásnak kitett helyeken végzett falfestési munkáknál, szükség esetén, védőberendezéssel kell megakadályozni, hogy a járókelők ruházata elszennyeződjék. Ugyanígy kerülni kell a zavaró mértékű zajkeltést, lármázást. Szükség esetén a zajos üzemű gépeket zajvédelemmel kell ellátni.
• Közvetve a környezetvédelem célját szolgálja a falfestési munkák színdinamikai hatáskeltése, amely pl. homlokzatfestés esetén az utca és a városkép kialakításában megkülönböztetett jelentőségű.

A felfestés minőségi hibáinak okai

A kész falfestés minőséghibáit előidéző okok általában a következők.

Mechanikai sérülések

Pl. ütés, dörzsölés stb. Ezek általában a festés, takarítás elvégzése után a bútorok, berendezési tárgyak visszahelyezésével, elrendezésével járó munkák során fordulnak elő. Kellő figyelemmel az ilyen sérülések szinte teljesen elkerülhetők. Javításukra célszerű kevés (0,5 kg-nyi) eredeti színű falfestéket tárolni.

Anyaghibák

Javarészt a festékanyag helytelen felépítésével vagy esetleges káros átalakulásával hozhatók összefüggésbe. Ilyen lehet pl. a hagyományos enyves festésnél a festékanyag „túlenyvezése” következtében a festékréteg jellemző kagylós, leveles lepattogzása vagy ellenkező esetben a kötőanyagszegény festékréteg lekopása, már enyhe dörzsölés hatására is.

Ez utóbbin kellő utókezeléssel (pl. hígfolyós, színtelen kötőanyaggal, mint a cellulózenyvoldat, az erősen hígított műanyag-diszperzió stb.) lehet segíteni – teljes értékű minőség mellett -, míg az előbbi minőséghiba már csak újrafestéssel javítható. (Saját készítésű falfestékeknél mindkettő lényegében kivitelezési hiba is.) Ugyanilyen jellegű hiba a festékanyag túlzott vagy nem kielégítő mértékű hígítása is.

Kivitelezési hibák

Végeredményben szakmai mulasztásra, felületességre, hiányos szakmai felkészültségre vagy tájékozatlanságra stb. visszavezethető minőséghibák. Sokféle változatával lehet számolni.

Leggyakoribb válfajai pl. a következők.

• Adott rendeltetési célra, környezeti igénybevételre nem alkalmas festékanyag vagy festési eljárás megválasztása.
• Hiányos felület-előkészítési műveletek elvégzése vagy azok egy részének elhagyása.
• A kivitelezés klimatikus és egyéb feltételeinek mellőzése (pl. fagyveszélyben vagy tűző napon végzett homlokzatfestés).
• Az alapépület fizikai, kémiai sajátosságainak figyelmen kívül hagyása, olyan értelemben, hogy azok és a festékréteg között káros egymásra hatás jött létre (pl. azbesztcement-lemezen, betonfelületen, homlokzaton stb. nem lúgálló színezőpigment, ül. kötőanyag alapú festékek használata).
• Festéstechnikai hibák (pl. szemcsés festékanyag, nem megfelelő felhordás, ÜL eldolgozás, hibás mintázatok, görbe, nem egyenletes sávszélességű vonalazás stb.).
• Zavaró mértékű esztétikai összhatás, diszharmónia, helytelen kiemelő hatás, idegesítő mintázatok kiválasztása stb.
• Az előbbi hiányosságok kombinációja.

A kivitelezési hibák mértékétől, ül. súlyosságától függően minőségileg le-értékelhető (II., III. oszt.) vagy rendeltetési célra alkalmatlan falfestésről lehet beszélni. Ez utóbbi esetben a festést – megfelelő minőségben – újra el kell végezni.

Rejtett hibák

Az előbb felsoroltaktól eltérő jellegű olyan minőséghibák, amelyeket előre nem látható vagy utólagos közrehatás következtében fellépő hibaforrások idéztek elő. Pl. a falszerkezet átnedvesedése, beázása, esetleg hiányos vízszigetelése miatti salétromos képződmények, sókivirágzások a kifogástalan minőségű falfestést károsítják, de ugyanígy pl. csőrepedés, páralecsapódás stb. miatt rozsdafoltátütések, olajkályha-tüzelésnél a később jelentkező olajfoltok megjelenése, és ehhez hasonló károsodások létrejötte. Szerkezeti hibából, az épület mozgásából adódó falhibák, repedések következtében előálló hibák sorozata.

A minőségi hibák javítási lehetőségei

Az előbb felsorolt hibák jellegéből, előidéző okaiból az következik, hogy egy részük – az előírt vagy elvárható minőségi követelmények csökkenése nélkül javíthatók. A hiányos felület-előkészítésre, előírt munkaműveletek elhagyására vagy nem megfelelő minőségű festékanyag felhasználására visszavezethető meghibásodások legtöbbször nem, ül. csak teljes újrafestéssel javíthatók. Teljes értékű, ill. kifogástalan minőségű munkát nem eredményeznek.

A falfestés ápolása, karbantartása, tisztítása

Bármilyen szokatlanul is hangzik, de a festett falfelület is megfelelő ápolást, karbantartást, szükség esetén tisztítást igényel, egy-egy felújítási perióduson belül. Csak ezáltal biztosítható a kész falfestésre jellemző élettartam, ül. tartósság, amelyhez végső soron gazdasági értékek fűződnek.

Fokozottabb mértékben fennáll ez nagyforgalmú vagy nagyobb igénybevételnek kitett helyeken készült falfestés esetében (pl. óvodák, iskolák, áruházak, pályaudvarok, hivatali középületek stb.). Ennek megfelelően a kezelési, karbantartási tájékoztatót mindig az igénybevételnek és a falfesték sajátosságainak alapos ismeretében kell megadni.

Egy adott rendeltetési célra készített falfestés kezelési, karbantartási utasításának általános irányelvei a következők.

• A falfestést óvni kell a durva mechanikai hatásoktól, a koptató igénybevételtől (dörzsöléstől), sérülésektől, vegyi szennyeződésektől, páralecsapódástól, átnedvesedéstől stb. (Ez utóbbi természetesen homlokzatfestésnél nem lehet követelmény.)
• A beltéri falfestést – az elszennyeződéstől, a porlerakódás mértékétől függően – célszerű legalább évenként egyszer porszívózással (a kefés szívófejjel) megtisztítani, a portól, pókhálótól és hasonló lerakódásoktól.
• Szükség esetén árnyékolóelemek elhelyezésével is meg kell akadályozni, hogy a hőáramlási helyek mentén (pl. fűtőtestek felett, a kályhacső terében, légelszívó nyílások körzetében stb.) gázkorom-lerakódási sávok képződjenek. Éppen ezért a téli időszakban, a korommal eléggé telített nagyvárosi légtérre való tekintettel, közvetett természetes szellőztetéssel célszerű a légcserét biztosítani.
• A mechanikai sérülés helyeit, az utólag keletkezett folytonossági hiányokat a falfestés befejeztével, az e célra félretett záró festékréteg anyagával, mintegy foltokban lehet javítani.
• Szükség esetén a 2-3 éves (vagy régebbi), már kissé elszennyeződött falfestést falradírozással lehet tisztítani. A „falradír” a következőképpen készíthető: Zománcozott edényben 1 liternyi forrásban levő vízben mintegy 5.. .6 dkg kristályos réz-szulfátot (réz-gálic) kell feloldani. Ezután forrás közben, állandó keverés közben, 1 kg nullás lisztet (vagy rozslisztet) kell az így elkészített oldatba adagolni, és azt gondosan csomómentesen elkeverni, majd további liszt-hozzáadagolással gyurmát készíteni belőle. A gyors kiszáradás végett nedves ruhába vagy műanyag fóliába célszerű csomagolni. Kihűlés után a „falradír” használatra alkalmas. A „falradírozás” abból áll, hogy az előbbi képlékeny anyagból egy ökölnyi nagyságú darabot a szennyezett felületre kell nyomkodni és gyengén végigdörzsölni úgy, hogy a szennyeződést a falradír anyaga magába vegye. Egy ilyen falradírdarab addig használható, amíg képlékeny, és nem szedett magába annyi szennyeződést, amely a falfestékrétegen már esetleges szennyező nyomot hagyna maga után.
• A festett falfelületet óvni kell a 150 °C feletti, közvetlen felmelegedéstől és sugárzó hőforrástól (pl. villany- és gáztűzhelyek közelében levő falfestés), mert ennél nagyobb hőigénybevétel hatására a festékréteg elszíneződik, esetleg lepattogzik.

A falfestés munkaműveletei

Előkészítő munkaműveletek

Tágabb értelemben ide sorolhatók a tervezési, munkaszervezési tevékenységek is, beleértve a felület méretadatainak meghatározását („felmérés”), az anyagszükséglet számítását stb. Ezen túl azonban még a következő munkaműveleteket kell elvégezni.

A munkakezdés feltételei

A falfestési és homlokzatfestési munkák elkezdése előtt a megelőző és kapcsolódó munkák állapotát, az időjárási vagy belső légköri (környezeti vagy mikroklimatikus) feltételeket figyelembe kell venni. A meszelés, falfestés előtt a munkaterületen az egyéb befejező építési munkák állapota (készültségi foka) legalább a következő legyen:

• a vakolaton esetleg szükséges, kőműves által végzett munkák befejeződjenek ;
• a lábazat, a hidegpadló, ül. aljzatbeton kész legyen.

A falfelület átvizsgálása, előkészítése

A felület előkészítésének célja a zavaró szennyeződések feltárása, eltávolítása, az egyenletes felületi réteg kialakítása, a foltosodások elszigetelése, és szükség esetén a régi, lehámlásra már hajlamos festékréteg eltávolítása. Ez fontos műveletcsoport, amely a festékréteg tartósságát és minőségét elsősorban befolyásolja. Természetesen különbözőképpen kell eljárni régi felület, különleges alapok, beltéri falfelület és homlokzat esetében, és a következő feladatokat, ill. tevékenységeket kell elvégezni.

Régi, lehámlásra hajlamos festékréteg eltávolítása kaparással

Fáradságos, időigényes, de egyik legfontosabb művelet. Mindig akkora szakaszokat kell benedvesíteni, hogy amíg az egyik szakaszt kaparjuk, a másik egyenletesen megpuhuljon. Ezután a falfelületről a még visszamaradt festékréteg nyomait le kell mosni. Erre a célra kopott, rövid szőrű korongecset vagy kefe használható.

Új vakolórétegről, ill. falfelületről spatulyával, acélsimítóval vagy durva szemcsés csiszolókővel, cseréppel, esetleg érdes kődarabbal, téglával, pl. samott-téglával való dörzsöléssel kell eltávolítani a zavaró érdes szemcséket, a síkból kiálló vakolatrészeket. Természetesen nem indokolt túlzott igényeket támasztani a falfelület simaságával szemben, hiszen ez nem alapvető követelmény. A szinte üveges simaságú, „tükörsima”, azaz tömör vakolatréteg nem is előnyös falfestéshez.

A falfelület átdörzsölése, csiszolása

A falfelület folytonossági hiányainak javítása

A zavaró repedéseket, sérült részeket festés előtt feltétlenül ki kell javítani, a mállékony, meglazult vakolatréteget pedig el kell távolítani, és felújítani. (Ha ez a meghibásodás már nagymértékű, akkor a vakolatréteget kőművessel kell kijavíttatni, vagy új vakolatot készíttetni) A kisméretű repedéseket teljesen ki kell a spatulya élével vagy kaparóeszközzel mélyíteni, durvaszőrű ecset segítségével vízzel meg kell nedvesíteni, majd gipszhabarccsal kitölteni.

A nagyméretű (3-4 mm-nél szélesebb) repedéseket, tágulási hézagokat ugyanígy kell kijavítani, azzal a különbséggel, hogy a gipszhabarcshoz azbesztrostot vagy fűrészport kell adagolni. Előzetesen a repedést határoló falfelületet 5- 10%-os PV Ac-diszperzióval, ragasztóval, cellulózenyv-oldattal többször is be kell ecsetelni. Ez különösen fontos lazán kötött, morzsalékos felületek esetében. Betonfelületek javításához esetleg a kereskedelmi forgalomban beszerezhető kész habarcs vagy az alábbi összetételű gipsz-, ill. cementhabarcs javasolható:

Gipszhabarcs:

1 rész ragasztó és 2 rész víz elegyéhez a szükséges mennyiségű gipszet kell adagolni, majd az egészet gondosan összekeverni.

Cementhabarcs:

1 rész ragasztó és 2 rész víz elegyéhez a szükséges mennyiségű, 1 rész 500-as cement és 1 rész kvarchomok (0,5- 1,0 mm) száraz keverékét kell adagolni. Természetesen a javított helyeket az előbb leírtak szerint simára kell dörzsölni, majd portalanítani kell.

A zavaró foltosodások szigetelése

Festés előtt a falfelületen minden olyan foltot, szennyeződést el kell távolítani vagy hatástalanítani kell, amely a kész festésen zavaró foltátütést idézhetne elő. A gyakorlatban legtöbbször az alábbi szennyező foltok fordulnak elő.

Nedvességfoltok

Minden esetben célszerű előbb az átnedvesedés okát megállapítani, és azt megszüntetni. Elsősorban tető-, ill. födémbeázások, vízvezeték repedések, lefolyócső-repedések és hasonló meghibásodások okozta nedvességfoltok elhárításakor kell körültekintően eljárni. Ilyenkor legtöbbször a hiba elhárítása után, a falfelület alapos, több napig tartó szellőztetésével a nedvességfolt teljesen el is tüntethető. A falazat átnedvesedése miatt azonban más foltosodások is keletkezhetnek, amelyeket a festés előtt hatástalanítani kell.

Penészfoltok, gomba- és algaképződmények

Ezek rendszerint különböző kórokozók telephelyei is. Viszonylag könnyen eltávolíthatók, ha az átnedvesedés nem a hőszigetelési hiányosságok miatti páralecsapódással függ össze. (Ebben az esetben ugyanis a penész- és nedvességfoltok a kész festésen később megjelennek.)

Rozsdafolt-átütések

A felületet kaparással, csiszolással lehetőség szerint el kell koptatni, az elszíneződött vakolatréteget eltávolítani, majd vízzel megnedvesíteni. Ezután a nedves felületet rozsdafolt-eltávolító rudacskákkal vagy egyéb vegyszerekkel kell kezelni, dörzsölni mindaddig, míg a rozsdafolt teljesen elhalványul.

A makacs rozsdafoltokat, amelyek megjelenése esetleg elháríthatatlan okok miatt a későbbiekben is várható, úgy lehet hatástalanítani, hogy dörzsöléssel és szigetelőlakkal való beecsetelés után a felületre alumínium fóliát ragasztunk rugalmas, vízálló ragasztóval. Az alufólia felületét előzetesen lakkal be kell ecsetelni, és a lakk megszáradása előtt finom homokkal be kell hinteni, hogy ily módon a falfelület többi részéhez legyen az is hasonló.

Sókivirágzások, salétromos képződmények

Ezek is kizárólag a nedvesség-vándorlással hozhatók összefüggésbe. A sókivirágzások elleni hatékony védelem gyakran elég körülményes, megbízható megoldások nem mindig állnak rendelkezésre.

A teendők a következőkben összegezhetők:

• A sókivirágzás okát legtöbbször fel kell tárni, a nedvesedést meg kell szüntetni, a falfelületet ki kell szárítani. (Előfordulhat olyan eset, hogy a só-kivirágzást a falba beépített szulfátos tégla idézi elő, amit ki kell cserélni.)
• Ezután a száraz felületről a sókivirágzást kaparással, csiszolással (pl. drótkefével) el kell távolítani. Ha alatta a vakolatréteg már elmállott, azt mindaddig le kell kaparni, amíg megfelelő szilárdságú vakolatréteghez vagy alaphoz nem érünk.
• E művelet után a mállékony rétegtől megtisztított felületet durvaszőrű ecsettel portalanítani kell, majd megnedvesíteni, és gipsz- vagy cementhabarcscsal a fal vezetősíkjával megegyezően kijavítani, és megszáradni hagyni.
• Befejezésül a javított és kiszáradt felületet le kell csiszolni, majd az előbbi szigetelőlakkok valamelyikével legalább kétszer be kell ecsetelni. A lakkot először legalább 1 : 1 arányban, tehát alaposan fel kell hígítani. így mintegy 25-30%-kal nagyobb felületet kell beecsetelni, mint a sókivirágzás góca.
• Ha szükségesnek látszik, a felület alumínium fóliával is leragasztható, az előbb leírtak szerint. Természetesen alapvető feltétel, hogy az így javított falfelület további beázást, „nedvességutánpótlást” ne kapjon.

Füst-, kátrány- és koromfoltok

Legtöbbször a nem kellően tömör falazatú kéményjáratok mentén keletkeznek. Itt is a foltokat kaparással, csiszolással lehetőleg teljesen el kell távolítani, majd a folt helyét híg, oltott mésztej és telített rézgálicoldat 1 : 1 arányú elegyével legalább 2-3-szor be kell ecsetelni. Az így kezelt, kiszárított felületet azután még 2-3-szor szigetelőlakkal be kell ecsetelni. Ehelyett gyakran elegendő a 3% lenolajkencét tartalmazó oltott mésszel való kétszeri meszelés is. Ha szükségesnek látszik, alumíniumfólia-ragasztással kell a foltot hatástalanítani az előbb leírtak szerint.

Olajfoltok

Egyre gyakrabban jelennek meg az olajkályhával való tüzelés kellemetlen velejárójaként. A nem elég tömör szerkezetű kémények szivacsos falazatán az elpárolgó olajgőzök egyre mélyebben felszívódnak, és növekvő foltként jelennek meg a festett falfelületen. Ezáltal nemcsak esztétikai hibát idéznek elő, hanem a vakolatréteg, falszerkezet jelentős károsodását is (olajkorrózió). A védekezés lehetőségei eléggé korlátozottak, mert a lakk szigetelés nem mindig vagy csak átmenetileg használ.

Olajfoltosodást idézhetnek elő a házgyári és egyéb technológiával készült épületelemeken az acél zsaluszerkezetek (sablonok) kezelésére használatos formaleválasztó olajok is. Ennek a hibának, bár a kivitelező rovására írható, megszüntetése mégis gyakran a festőszakember feladata. Az olajfoltátütéseket megbízhatóan alumínium fóliával való szigeteléssel lehet hatástalanítani (az előbb leírtak szerint).

Anilinszínezék-foltok, színezék-átvérzések

Főleg régi festékrétegek átfestésekor, ill. ezek felújításakor fordulnak elő. Az ilyen színezékfoltokat a lehetőség szerint csiszolással, kaparással el kell távolítani, majd a foltos felületet (legalább kétszer) tömény vagy 1: 1 arányban vízzel hígított Hypóval be kell ecsetelni. Teljes száradás után a felületet még – a biztonság kedvéért – esetleg erősen hígított szigetelőlakkal is 1-2-szer be kell kenni.

Vakolatszilárdító felületkezelés

A régi vagy lazán kötött vakolatrétegeket, de más alapokat felületszilárdító kezeléssel szükséges festésre alkalmassá tenni. Különösen ajánlatos ezt elvégezni a régi, morzsalékos, lazán kötött (csekély szilárdságú) vakolatrétegek, homlokzatok stb. esetében.

Minél hígabb a kötőanyag-víz elegye, annál nagyobb a be-szívódás mélysége, de ebben az esetben a kezelést többször meg kell ismételni. A tömény, kötőanyagdús oldatok ugyanis filmet képeznek, s a későbbiekben szinte bőrszerűen leválnak a lazán kötött vagy nagy porozitású alapról. A szilárdító kötőanyagelegy ecseteléssel, a pórusokba való alapos bedörzsöléssel, de igen lazán kötött alapoknál szóróeljárással is felhordható.

Festéshez használt kéziszerszámok, gépek, segédeszközök

Általános követelmények

A falfestőmunkák elvégzéséhez szükséges kéziszerszámok viszonylag nem költségesek, hosszú időn át használhatók, sőt egy részük saját kezűleg (házilag) is elkészíthető (pl. műanyaglemez-spatulyák, masszakaparók, mintázólemezek stb.).

Fontos követelmény, hogy a kéziszerszámok, gépi berendezések állapota megfelelő legyen. Hibás, sérült kéziszerszámokkal és segédeszközökkel nem szabad dolgozni, mert váratlan veszélyforrást képezhetnek, így súlyos baleseteket is előidézhetnek.

Szerszámok eszközök karbantartása, tisztítása

Hasonló követelmény továbbá az is, hogy a kéziszerszámok, segédeszközök, edények stb. tiszták, jól karbantartottak legyenek. Ezáltal nemcsak élettartamuk növekszik, hanem megbízható munkát is csak így lehet végezni velük. Régebben a festőmesterek egy-egy értékesebb kéziszerszáma akár egy generációt is kiszolgált, sőt a „bejáratott” ecseteket és egyéb eszközöket különös becsben tartották, a mester nem vált meg tőlük szívesen. A falfestőmunkákhoz a következő kéziszerszámok, segédeszközök, gépi berendezések, esetleg mérőműszerek stb. szükségesek.

Kéziszerszámok

Az ecsetek, festőkefék stb. közül a következők használatosak:

• korongecset vagy korongkefe,
• szögletes oszlató ecset,
• tupfoló kefék,
• marokecsetek,
• lapos (lyoni) ecsetek,
• gömbecsetek,
• mintázó (sablonáló) kefe,
• vonalzó ecsetek,
• a különleges falfestési technikákhoz néhány sajátos kialakítású ecset, így pl. hegyes- és laposhegyű ecsetek, nyeles tupfoló kefe, festékszóró kefe, sávos oszlatok, kályhakefe, radiátorecset stb.

A fontosabb ecsetfajtákat, valamint helyes és helytelen kezelésüket az alábbi ábrák szemléltetik.

Festőkefék

Mintázószerszámok

Gömbecset felépítése

Használatosabb gömbecsetfajták

Gömbecsetek helytelen kezelésük miatti tönkremenetele

Ecsetek és festőhengerek helyes tárolása

Ecsetek szakszerű tisztítása oldószerben

Egyéb kiegészítő kézi festőszerszámok:

• festékfelhordó (teddy-bear, műanyag, perion, orlon stb. szőrme) hengerek,
• mintázóhengerek,
• festékszemcseszóró berendezés (kézi működtetésű),
• különleges munkák mintázószerszámai.

A fontosabb szerszámokat és használatukat az alábbi ábrák szemléltetik.

Festőszerszámok

Műanyagszőrme- (perlon-) henger és alkalmazási területe

Bapattintós, csavarmenetes festő- és mintázóhenger-nyelek

Mintázóhengerek

PARAJITO-féle kézi szóróberendezés durva, szórt szemcsés festéshez

PARAJITO-féle vonalhúzóberendezés és tartozékai

A felület-kiegyenlítő (glettelő), valamint a régi festékréteg eltávolításához használatosabb szerszámok:

• spatulyák (spachtlik),
• simítóacélok,
• kaparószerszámok stb.

Néhányat ezek közül az alábbi ábrák mutatnak be.

Különféle fogazású gumi- és műanyaglemezek (spatulyák) plasztikus massza- és pépmunkákhoz

Rozsdamentes acélsimítók

Sgrafittó munkák szerszámai

Segédeszközök:

• Vonalzó vagy vonalzóléc (ehelyett újabban a vonalhúzó henger használata terjed),
• kicsapó vagy jelölőzsinór; erre a célra vékony erős kenderzsineg használatos, amelyet korommal vagy egyéb fekete porfestékben áthúzva megszíneznek; legalább 10- 15 m hosszúságú zsinór szükséges (a helyiségek jellemző falméreteitől függően);
• függősúly,
• festőlétrák,
• bakok, bakállványok,
• mozgatható állványszerkezet,
• enyvfőzőfazék,
• edények, vödrök (előnyösek a különféle műanyag edények, pl. gipszhabarcs keveréséhez),
• adagolóedények, tölcsérek,
• keverőfák,
• sziták (különösen jók pl. a műanyag vödrökbe jól illeszthető, alumíniumperemes sárgarézhuzal-sziták, 0,25, 0,50, esetleg 1,0 mm-es Iyukbőségű nyílással),
• csiszolókövek.

Néhány fontosabb segédeszköz látható az alábbi ábrákon.

Kézi segédeszközök

Gipszhabarcskeverő gumi- és műanyagedények

Festékszűrősziták

A fentiek még további ötletes segédeszközökkel is kiegészíthetők.

Ötletes kéziszerszámok mennyezetfestéshez

Gépi berendezések, mérőeszközök, mérőműszerek

A falfestőmunkákhoz az utóbbi időszakban egyre többször alkalmaznak különféle gépi berendezéseket, nemcsak a festékanyagok felhordására, hanem pl. a falfelület csiszolására, a régi festékréteg lekaparására, továbbá a festékanyagok keverésére, sőt a felület-kiegyenlítő habarcs (glett) felhordására is.

Káros lenne ezek jelentőségét alábecsülni. Azonban rá kell mutatni arra, hogy gyakran korántsem biztosítják azokat a műszaki és gazdasági többletelőnyöket, amelyeket velük kapcsolatban propagálnak. Így pl. régebben elterjedt az egyszerű kézi permetezővel vagy festékszóró berendezéssel végzett, „gépi” meszelés. Ez természetesen sokkal nagyobb teljesítményt tett lehetővé, mint a kézi erővel végzett.

Mik a hátrányai?

Az előbbi azonban olyan felmérhetetlen környezetszennyezést okozott a padlózatba, nyílászáró szerkezetekbe stb. szívódott, egyébként is maró hatású oltott mész révén, hogy az okozott kár és a takarítás költségei messze meghaladták a vélt előnyök értékét. Ugyanakkor a kézi meszelés messze jobb minőségű, mint a gépi, hiszen a mésznek a felület pórusaiba való be-dörzsölése minőségi szempontból is fontos. Legtöbb esetben ez az alapozó festésnél is így van!

Hasonló negatív jellegű volt az a kezdeményezés, hogy nagy teljesítményű habarcsszóró berendezéssel a szobafalak teljes felületére 1-2 mm-es színes simítóhabarcsot (glettet vagy habarcsszerű festéket) hordtak festés helyett. Ezek a példák arra intenek, hogy falfestésnél a gépi berendezéseket kellő körültekintéssel kell alkalmazni. Saját kezű (házilagos vagy kisipari) falfestésnél nem minden esetben jelent előnyt a gépek használata.

Hazai vonatkozásban a következő típusú, főleg festékszóró berendezések ismeretesek:

• A Harmath-, Pomosa-típusú, egyszerű, permetezővel, ill. légsűrítővel kombinált festékszórók nehézkesek, ma már teljesen elavultak.
• A kisnyomású (1,96-4,90 10⁴ N/m2), újabban már porszívókkal is kombinált festékszóró berendezések használata igen előnyös a kisipari és saját kezű kivitelezésű falfestésnél. Külföldön ezeket néhány kg tömegű forgólemezes vagy membránkompresszorokkal üzemeltetik. Szórt szemcsés felületképzés is végezhető velük. Néhány ilyen berendezést az alábbi ábrák mutatnak be.

Chiron-féle kis nyomású, forrón szóró pisztoly

Kis nyomású, univerzális szóróberendezés

Kézi pumpás festékszórók

• Az elektrovibrációs (membrándugattyús) kézi festékszóró, amely azonban kizárólag igen finom szemcsés falfestékek felhordására alkalmas.

Rezgődugattyús szórópisztoly felépítése

• A közép- vagy nagy nyomású (2,94-5,88 10⁵ N/m2), levegős porlasztású (tehát kompresszoros) festékszóró berendezések.

Falfestés Volum Air szórógéppel

• A nagy nyomású (6,24-29,42 10⁶ N/m2), de hidraulikus porlasztású (tehát sűrített levegő nélkül üzemeltethető!), nagy teljesítményű festékszóró berendezések. Ezek teljesen éles vonalban, festékköd nélküli, pontos szúrósugárral, jól irányíthatóan működnek. Ilyen berendezést mutatnak az alábbi ábrák.

Falfestés AIRLESS szórógéppel

Dugattyús AIRLESS festékszórógép szórófejének szerkezeti felépítése

Tölcséres szórópisztoly szerkezeti felépítése

• Végül néhány szemcsés, ill. habarcsszerű festékanyag szórására alkalmas, felsőtartályos és csavarszivattyús gépi berendezés.

A falfestési munkák elvégzéséhez a mérőeszközök, műszerek igénye gyakorlatilag alig merül fel. Kivételes esetben szükség lehet elektronikus falnedvesség-mérőre, továbbá célszerű, ha hőmérők, esetleg légnedvességmérők (higrométerek) is rendelkezésre állnak. Ezek elsősorban nagyüzemi falfestőmunkáknál lehetnek szükségesek.

Elektronikus falnedvességmérő műszer

Használatra kész falfestékek és különleges rendeltetésű segédanyagok

Az utóbbi években hazánkban is elterjedtek a gyári termékként forgalomba hozott, felhasználásra kész falfestékek. Előnyeik a saját készítésű, helyszínen kevert falfestékekkel szemben a következőkben összegezhetők.

Kész falfestékek tulajdonságai:

• Gyakorlatilag igen csekély veszteséggel használhatók fel. (így pl. míg a hagyományos enyves festékek mintegy 25-30%-os anyagveszteségével lehet számolni, addig a gyárilag készült falfestékek legfeljebb 3-5% vesztesége vehető alapul.)
• A kész falfestékek megbízható, egyenletes minőségűek, gazdag választékban készülnek.
• A kész falfestékek meghibásodási lehetőségei nagymértékben csökkenthetők.
• Hosszadalmas felület-előkezelést (pl. szappanozás, timsózás stb.) a gyári falfestékek nem igényelnek, továbbá nagy fedőképességük miatt kevés (1-2) rétegszámmal képezhetők. Emiatt többször felújíthatók a régi festékréteg eltávolítása nélkül, végső soron, azonos feltételek mellett, sokkal kisebb időráfordítással készíthetők.
• A gyári falfestékekkel növelhető a falfelület tartóssága és ellenálló képessége, ugyanakkor a színdinamikai, esztétikai igények is messzemenőkig kielégíthetők velük.

A gyári falfestékek javarészt műgyanta-diszperziós (PVAc- és akrilát-diszperziós kötőanyagú) alapúak

Ennek megfelelően vízzel hígíthatok, tehát nem tűzveszélyesek, ill. ártalmas alkotórészeket nem tartalmaznak. Egyedüli hátrányuk, hogy némelyiknek csekély mértékű a lég- és páraáteresztő képessége. Ez azonban, kellő körültekintéssel való felhasználás mellett, csak a legritkább esetben okozhat zavart. A gyári falfestékeket fehér és kellemes színes kivitelben készítik.

Különleges rendeltetésű segédanyagok

Az előbb ismertetett anyagokon kívül főleg a saját készítésű falfestékek előállításakor, a felület-előkészítés során merül fel a következő fontosabb adalék-, ill. segédanyagok szükségessége.

Töltőanyagok

Ide sorolhatók azok a finom szemcséjű, rendszerint természetes eredetű, por alakú anyagok (bányatermékek, ásványőrlemények), amelyek festékek készítésére alkalmasak. Ezek képezik lényegében a festékréteg „testét”, annak vastagságát, de egyben az anyagköltséget is csökkentik.

Fontosabb ilyen töltőanyagok a következők:

• bécsi fehér: agyagos kréta; őrölt és darabos alakban kerül forgalomba;
• kaolin: fehér agyag (porcelánföld. bólusz stb.); por alakban vagy isza-polva, darabos, táblás alakban használatos;
• budai föld: kevés márgával és homokkal szennyezett, de falfestés cél-íjára alkalmas, szürkésfehér agyag, iszapolt minősége közel áll a kaolinéhoz;
• kréta: hegyi kréta (hazai, neuburgi, ramsaui stb.), sárgásfehér, kissé agyagos, homokos-ásvány; helyette igényesebb célokra is alkalmas pl. mészkő-őrlemény 00-s vagy márványőrlemény 00-s minőségű; a csapatott (vagy precipitált) kréta már teljesen hófehér, igen finom szemcsés, laza tömegű;
• kvarcliszt: 00, ill. 000-s; javarészt hazai és import forrásból származik, homlokzat festékekhez is kiválóan alkalmas;
• kvarchomok: homlokzatfestékekhez, plasztikus „festékhabarcsokhoz” a hófehér, finom szemcsés, fehérvárcsurgói (üvegipari) kvarchomok alkalmas;
• talkum (zsírkő, szteatit, féderveisz stb.) hófehér vagy szürkésfehér, zöldesszürke, lemez szerkezetű, jellegzetesen zsíros, csúszós tapintású, viaszos fal-festéshez előnyös.

Rostosító és hatáskeltő adalékok

Azbesztrost. Rostos, tixotropizáló (bedermesztő) hatású, ásványi eredetű adalék. Lehet rövid (2-3 cm), ill. hosszú (6-8-10 cm) szálas. Azbesztpehely (mikroazbeszt). Az előbbinek tisztított, finomított változata, amelyet bor derítésre is használnak. így a borászati szaküzletekben szerezhető be legegyszerűbben.

Fűrészpor, facsiszolat

Rostosító adalékok, amelyek fűrészporos falfestéshez előnyösen használhatók. Adagolás előtt megfelelő lyukbőségű szitán át kell őket ereszteni.

Perlit

A duzzasztott perlit osztályozott frakciói, ill. a legfinomabb szemcsézetű, ciklonperlit alkalmas falfestékekhez, pl. a légáteresztő képesség növelése céljából.

Csillámőrlemény

Különleges, selyemfényű festéshez használatos. Erre a célra kereskedelmi forgalomban a homlokzati vakolatokhoz adagolt, durvább csillámlemezeket (pl. kávédarálóval) lisztfinomságúra kell őrölni. Erre a célra újabban import forrásból színes csillámőrleményeket, ill. velúrszál-rostokat (poliamidszál-vagdalék), selyemporokat stb. is hoznak forgalomba.

Karborundum (szilícium-karbid), korundszemcsék

Csiszolókövek és papírok, vásznak gyártására használják, de finomszemcsés frakcióját jellemző, fémes, zöldes, kékes, lilás stb. csillogása miatt, különleges falfestési célra is előnyösen lehet felhasználni.

Tapadást javító adalékok

Használatukra akkor van szükség, ha nagyméretű folytonossági hiányokat, sérülési helyeket, nagy résszélességű tágulási (illeszkedési) hézagokat, esetleg repedéseket stb. kell kijavítani a vakolt falfelületen, vagyis amikor várható, hogy az erősen javított habarcsréteg utólag esetleg lepattogzásra hajlamos. Ilyen rendeltetésű adalékokra szükség van a sarokerősítések, hajlatok kiképzésénél (pikling) is, a ragasztóhabarcs készítéséhez. Erre a célra a következő anyagok jöhetnek számításba, tapadásjavító adalékként, főleg cement-gipsz- és mész-cement-habarcsoknál.

Műgyanta-diszperziók

Elsősorban a PKv4c-diszperziók, vagy ilyen alapú ragasztók jöhetnek számításba. Ezeknek kb. 10%-os vizes elegyével a felületet be kell ecsetelni, majd az előbbi bármelyik típusú habarcshoz mintegy 10-15%-ot kell belőlük adagolni. A sarokerősítések készítéséhez használatos ragasztóhabarcsokhoz 20-25% is adagolható. Cellulózenyv (vagy ilyen alapú ragasztók, pl. CMC, TENAX stb.). Elsősorban gipsz-, ill. meszes gipszhabarcsokhoz célszerű adagolni, 8-10%-os vizes oldatból mintegy 25-30%-ot.

Nedvesítőszerek

Ezeket a saját készítésű falfestékek készítésekor a színezőpigment-szemcsék vízben való csomómentes szétoszlatására (diszpergálására) használják. 1 liter vízhez legfeljebb 1 evőkanálnyi nedvesítőszert adagolnak, majd a por alakú pigmentet a vízhez keverik, s az így nyert pasztaszerű szuszpenziót, durva ecset segítségével, kb. 0,25 mm-es lyukbőségű szitán átdörzsölik.

Használatra kész kiegyenlítő habarcsok

Repedésáthidaló, kasírozó anyagok

Használatukra a falfestőmunkákhoz közvetlenül nem tartozó, de azokat kiegészítő, különleges felület-előkészítési műveletek során van szükség, mint például:

• a mennyezeti födémelemek közötti tágulási (illesztési) hézagok kitöltése (erre a hagyományos gipszhabarcs nem alkalmas, ide repedésáthidaló habarcs szükséges, esetenként megfelelő csomóponti kialakítással);
• sarok- ill. hajlatok erősítése vászoncsík ragasztásával (piklingezéssel);
• hőszigetelő réteg ill. falszerkezet falfestés előtti elkészítése, olyan esetekben, amikor a rosszul méretezett hőszigetelés miatt a falfestést károsító páralecsapódással, penész- ill. gombaképződményekkel kell számolni.

Ilyen célokra a következő anyagokat használják.

Molinóvászon

1-2 mm-es lyukbőségű, szitaszövetszerű len- vagy kendervászon textilszövedék. Van lágy (jól illeszthető, idomítható) eredeti állapotú és vízüvegoldattal vagy műgyantákkal impregnált, merevített minőségben. Különféle sávszélességben, végtelen folyóméter-tekercsekben forgalmazzák, textilszaküzletekben.

Rostos textilszövedék (vlies)

Textil- és poliamidszálak rostos, lágy vagy merevített szövedéke. Igen jól idomítható, ellenállóképes, olcsó, de értékes tulajdonságú segédanyag. A hazai gyártmányok (Lőrinci Textilgyár) kiváló minőségűek. Az előbbihez hasonló alakban, de többféle színárnyalatban is gyártják. Üvegszövedék-hálók.

Üvegrostszövedék-hálók

A Sajószentpéteri Üveggyár termékei. Kb. 1,3 m-es sávszélességben, végtelen folyóméter-tekercsekben készítik őket. Az előbbiektől annyiban térnek el, hogy az üvegszálak nem szabályos négyzethálós, hanem szabálytalan ágas-bogas keresztszálas, rostos elrendezésűek, mint a „vlies”-eknél. Az előbbiekkel szemben, bár nehézkesebben kezelhetők, jóval olcsóbbak, és a repedésáthidaló képességük is nagyobb. Homlokzatképzési célokra is alkalmasak.

Az egyes repedésáthidaló anyagok szerkezeti felépítését az alábbi ábra szemlélteti.

A sarok- és hajlaterősítés (piklingezés) anyagai.
a) b) d) kisebb és nagyobb lyukbőségű üvegszövedék-hálók;
c) rostos szerkezetű üvegszövedék;
e) poliamidszálszövedék, rostos szerkezetű;
f) molinóvászon (lágy és merevített)

Falfesték-eltávolító szerek

A hagyományos, enyves és cellulózenyves kötőanyagú, régi festékrétegek eltávolítása a szokásos vizes visszalágyítással, kaparással, majd vizes lemosással könnyen elvégezhető. Ez a művelet a különféle vegyi adalékokkal lényegesen leegyszerűsíthető, ill. meggyorsítható.

Az anyagok előkészítése

Általános elvként rögzíthető, hogy a minőségi munka egyik fontos feltétele az adott rendeltetésre alkalmas alapanyagok kiválasztása és gondos élőkészítése. Ez különösen a falfestő- és mázolómunkákra áll fenn.

Az anyagok gondos előkészítése a munkaműveletek elvégzését jelentősen lerövidíti, megkönnyíti. Az ebbe fektetett idő és fáradság tehát bőven megtérül.

A felületkezelő szerek anyagainak előkészítése

A timsó, szappan, rézgálic, bórax és az egyéb hasonló rendeltetésű, felületkezelőszerek előkészítésének nincs különösebb követelménye, csak az, hogy az ismertetésükben leírt mennyiségű vízben kell feloldani, és az ott megadott töménységben felhasználni őket.

A használatra kész falfestékek előkészítése

Felhasználásuk jelentős időmegtakarítást, megbízható (egyenletes) minőséget és gazdaságosságot biztosít. Időtrabló előkészítő műveletet nem igényelnek. Felhasználási útmutatót a gyártó vállalat mindig köteles mellékelni, amelyet rendszerint a tárolóedényzeten tüntetnek fel.

A por alakú használatra kész falfestékek

Ezeket az előírt mennyiségű (rendszerint egyenlő tömegarányú) langyos vízbe kell áztatni, majd csomómentesre keverni, s közvetlen felhasználás előtt 0,5 mm-es (de célszerű 0,25 mm-es) lyukbőségű sárgaréz-szitán ecset segítségévei, a laza csomókat óvatos dörzsöléssel át kell szűrni, végül vízzel a szükséges folyékonyságú állapotra (konzisztenciára) hígítva beállítani.

Fehér festékekhez rozsdásodásra hajlamos acélhuzal-szitát nem szabad használni, mert utólag zavaró rozsdafoltos elszíneződést okozhat a kész falfestésen!

A pasztaszerű, sűrűn folyós kész falfestékek

Ezek esetében lényegében ugyanígy kell eljárni. Ezeket – szükség esetén kevés vízzel hígítva – tanácsos gondos felkeveréssel egyneműsíteni (homogenizálni), majd az előbbiekhez hasonlóan szitán átszűrni. Közvetlen felhasználás előtt szabad csak azonban vízzel a megfelelő konzisztenciájúra hígítani őket.

Átmeneti tárolásnál arra kell ügyelni, hogy ne száradjanak be (a beszáradt csomók, bőrképződmények már vízben nem oszlathatók szét), mert egyrészt anyagveszteség, másrészt a festésnél zavaró szennyeződések képződnek.

Felületkiegyenlítő és javítóhabarcsok keverése

A falfelület egyenlőtlenségeinek, folytonossági hiányainak javítására különféle használatra kész habarcsgyártmányokat vagy az MSZ 16 000 szerinti mész, mész-gipsz, gipsz és glettanyagokat használnak. A fontosabb ilyen rendeltetésű habarcsok a következőképpen keverhetők:

Egyszerű gipszhabarcs

Vízhez állandó keverés közben annyi gipszet kell adagolni, míg pépszerű tömeg képződik. Mindig csak annyit kell belőle keverni, amennyit a gipsz kötési ideje alatt felhasználnak.

Homokos gipszhabarcs

0,5- 1,5 mm közötti frakciójú, agyagmentes kvarchomokot gipsszel, szárazon, 1: 1 arányban összekevernek, majd az előbbiek szerint vizet adagolnak hozzá.

Késleltetett kötésű enyves gipszhabarcs

1 liter vízhez 1 dl csontenyv-oldatot kevernek, és ehhez elegyítik a gipszet (vagy homokkal előzetesen kevert gipszet).

Gyorsított kötésű, nagy szilárdságú gipszhabarcs

1 liter vízben 0,1 kg timsót kell feloldani, és ehhez adagolni a gipszet (vagy homokkal kevert gipszet), állandó keverés közben.

Plasztifikált, tapadásjavítóval készült gipszhabarcs

• 2 kg cellulózenyvoldat (1: 10) vagy
• 2 kg PV Ac-diszperzió (vízzel 1: 1 arányban hígítva)
• alabástromgipsz, szükséglet szerint molinóvászon, üvegszövedékháló stb. sarokerősítésekhez falfelületre való kasírozásához.

Különleges rendeltetésű vegyi felületkezelő szerek

A falfestési munkák során következő vegyi felületkezelő szerek lehetnek szükségesek.

Ezek:

• Penészedésgátló, konzerválószerek. Régebben a hagyományos enyves festékhez adagolták a penészedéses bomlás késleltetése vagy megakadályozása céljából.
• Roncsoló hatású penészfoltot eltávolító szerek. A falfelületeken képződő penész-, moha-, baktériumképződmények hatástalanítására, szerves színezékek elroncsolására, a falfestési munkák felület-előkészítő műveleteihez használatosak.
• A penészfoltok, baktériumképződmények stb. megtelepedését gátló szerek.
• Rozsdafolt-eltávolító szerek. Előfordulhat, hogy a falfelületen és más alapfelületen, sőt a kész festékbevonaton is olyan rozsdafolt-átütések vannak, amelyek eltávolítása vegyi kezeléssel eredményesen megkísérelhető.

Rozsdafolt-átütések eltávolítása:

• heresó (kálium-bioxalát),
• oxálsav (sóskasav); továbbá az ezekből készített,
• rozsdafolt-eltávolító rudacskák,
• a rozsdaeltávolító folyadék,
• ammónium-bifluorid, továbbá a CR-25,
• rozsdaeltávolító, ill. rozsdamentesítő folyadékok.

A felsorolt anyagok kristályos, vízben jól oldódó, erősen mérgező hatású vegyületek. A rozsdaeltávolító folyadékok is savas, maró hatásúak, rendszerint foszforsav-tartalmúak. Az anyagok a rozsdafoltokat színtelen sóképződéssel vegyileg oldják. Használatuk kellő körültekintést igényel. A rozsdafolt erősségétől függően hígabb vagy töményebb vizes oldatban használatosak.

Víztaszító (hidrofobizáló) felületkezelő szerek.

Újabban elterjedtek a hidrofobizáló, víztaszító felületkezelő szerek. Ezeket a fal- és homlokzatfestési munkák befejező műveleteként szokták használni, abban az esetben, ha a festett falfelület (vagy vakolatréteg) nagyobb vízterhelésnek van kitéve.

A víztaszító (hidrofobizáló) kezeléssel ellátott felületet a víz nem nedvesíti, arról mintegy lepereg, tehát pl. a vakolatréteg pórusaiba sem szívódik fel, s ezáltal, kültéri igénybevétel mellett, a fagyás veszély is csökken. Továbbá az ilyen felület bizonyos mértékig „öntisztuló” sajátosságú lesz, később szennyeződik el. Látható, hogy az ilyen felületkezelő szerek elsősorban a homlokzatfestéshez előnyösek, de természetesen számításba jöhetnek pl. fürdőszobákban vagy egyéb helyeken is. A víztaszító felületkezelések hatásmechanizmusát az alábbi ábrák szemléltetik.

A szilikonos felületkezelés szemléltetése.
a) kezeletlen felület; a csapadékvíz a vakolatréteg pórusaiba hatol, majd vízgőzként távozik;
b) festett felület; a festékbevonat folytonos vízzáró réteget képez, a csapadékvíz egy része nem hatol be a pórusokba, a csekély behatoló csapadékvíz pára alakjában távozik;
c) szilikonos kezelés; folytonos vízzáró bevonat nincs, a csapadék mégsem hatol a pórusokba; a felület vízgőzáteresztő képessége gyakorlatilag változatlan marad; d) az előbbi állapotok szemléltetése;
1 – kezeletlen vakolatréteg;
2 – szilikonnal kezelt réteg;
3 – póruszáró festékkel bevont réteg

A Szilikofób 7607 hatása a vakolatréteg vízfelvételére.
1 – alapvakolat;
2 – 10%-os szilikongyantával kezelt;
3 – 5%-os szilikonátoldattal kezelt;
4 – 3,5%-os szilikonoldattal kezelt;
5 – 2,5%-os szilikonátoldattal kezelt vakolatréteg vízfelvétele

A folyadékok peremszöge.
a) ha a vízzel bezárt peremszög α≤90o, az anyag hidrofil (vízzel nedvesíthető);
b) ha a peremszög α≥90o az anyag hidrofób (víztaszító)

A víztaszító felületkezelés nem újszerű megoldás, hanem több ezer éves múltra tekint vissza. Jelenleg hazánkban is nagyszámú víztaszító felületkezelő szer áll rendelkezésre, de azokkal egyező tulajdonságú, sőt hatékonyabb szerek sajátkezűleg is készíthetők. Erre a célra elsősorban a következő anyagcsoportok használatosak.

Természetes viaszoldatok

Ezek közül elsősorban a méhviasz vagy fehérített méhviasz használatos 5-8%-os lakkbenzines (egyéb szerves oldószeres) oldatban vagy elszappanosítva, emulgeálva vizes alakban is használható. Ez utóbbi a viaszfestés egyik alapanyagát is képezi. (Az ehhez hasonló tulajdonságú sellakviasz, fehérített montánviasz, karnauba-viasz stb. használata alárendelt.)

Földi viaszok

A földi viaszok közül a paraffin, a cerezin, az ozokerit (földi viasz), esetleg az oxidált paraffinok javasolhatók, az előbbihez hasonlóan szerves oldószeres (xilol, toluol, esetleg lakkbenzin stb.) alakban.

Mesterséges (vagy szintetikus) viaszok

Nagy számuk szinte áttekinthetetlen. Pikkelyes por alakban, tömbökben, esetleg paszta alakban kerülnek forgalomba. Felületkezelésre szerves oldószeres alakban, vizes emulziók alakjában, elszappanosítva használhatók. Erre a célra alkalmas a háztartási boltokban beszerezhető padlóviaszok egy része is.

Zsírsavak és zsírsavas sók

Ilyenek a sztearin vagy a sztearin-sav és a palmitinsav. Fehér, kagylós törésű, ill. gyöngyházszerű, kristályos, por alakú termékek. Szerves oldószeres alakban (lakkbenzin, petroléter stb.) vagy elszappanosítva, vizes emulzióként, használatosak. Fémsóik közül pl. az alumínium-, magnézium-, cink-, ammónium-, króm-alumíniumsztearát stb. javasolható, szerves oldószeres alakban, mintegy 5-10%-os töménységű oldatként.

Szilikonok

Az utóbbi években használatuk széles körben elterjedt, bár hatékonyságuk az előbbiekhez képest korántsem meggyőző. A szilikonok poli(metil-sziloxánok), olyan felépítésűek, hogy SiO-molekulacsoportjuk a vakolatréteghez, az alap felületi rétegéhez kötődnek, míg a víztaszító jellegű CH3-(metil)-csoport kifelé fordulva helyezkedik el, s így víztaszító felület képződik. A szilikonokat vizes, szerves oldószeres alakban, emulzióként, pasztákként stb. hozzák forgalomba.

A felsorolt anyagok nem mérgező hatásúak, de szervesoldószer-tartalmúak, tűz- és robbanásveszélyesek, az emberi szervezetre ártalmasak. A szilikonokat és az egyéb hidrofobizálószerek oldatait permetezéssel, esetleg ecseteléssel hordják fel a kezelendő alapra.

A felületeken jelentkező hibák javítása felületkezelő szerekkel

Szigetelőanyagok

A falfestőmunkáknál a szigetelőanyagokat a különféle zavaró foltátütések hatástalanítására használják. A vakolatréteg felületi kérgében, de rendszerint teljes keresztmetszetében elég gyakran olyan sajátságos szennyeződések fordulnak elő, amelyek a falfestékrétegen átütve zavaró elszíneződéseket (átütés, átvérzés stb.), lényegében festési hibákat idéznek elő.

Ezek rendszerint jól körülhatárolható, ritkábban elmosódó foltok alakjában jelentkeznek. Az ilyen felületi (vagy réteg-) szennyeződéseket a falfestési műveletek elvégzése előtt el kell távolítani vagy hatástalanítani kell. Jellegzetes ilyen foltátütést előidéző szennyeződések a következők.

Rozsdafolt, átrozsdásodási nyomok

A vakolatrétegbe került szennyeződések vagy a falszerkezetben a beázások, építési hibák idézik elő (pl. csőrepedés, nedvesség elleni hiányos szigetelés stb.).

Olajfoltok, olajfelszívódások

Gyakran fordulnak elő beton-falelemeken, a zsaluzatkenő anyagokból eredően. A közvetlen olajtüzelésű kályhák járulékos, gyakran maradandó falszerkezeti károsodást (olajkorróziót) idéznek elő. Az olaj jelentős része ui. a tűztérből egyszerűen elpárolog, a kéménycsatornákban lecsapódik, s ezen át felszívódva az azt határoló vakolatréteget, sőt a falszerkezetet egyre nagyobb foltokban olajjal telíti!

Kátrányfolt-átütések

A kéménycsatorna-rendszerben a füstgáz-szennyeződések (korom, kátrányos víz stb.) lecsapódásai és felszívódása következtében képződnek.

Bitumenes foltok

A vízszigetelés során vagy egyéb úton kerülhetnek a falfelületre.

Színezékátvérzések (anilinszínezék-foltok)

A szépített színezőpigmentekből, nagy diszperzitású pigmentszínezékekből, egyes színezőpasztákból a színezékkioldások okozhatnak foltos elszíneződést.

Penészfoltok (alga, mohaképződmények stb.)

Lakóépületekben legtöbbször a hiányos hőszigetelés (hőhíd) következtében kialakult páralecsapódásos falfelületen képződnek. Az előbbieken felül még egyéb, különleges eredetű foltátütések is előfordulhatnak. Abban az esetben, ha az előbbi szennyezőfoltok vegyi hatástalanítására nincs lehetőség, akkor azok szigeteléssel is semlegesíthetők. A szigetelés lényege, hogy a foltátütés helyén a vakolatréteg pórusait telíteni kell, majd felületét folytonos, filmszerű záróbevonattal le kell zárni.

Felületkezelő szerek

A falfestőmunkáknál a felületkezelő szerek feladata a vakolatrétegnek vagy egyéb alapok felületének stabilizálása, ill. alkalmassá tétele tartós festékréteg képzésére. Az újszerű falfestési technikáknál a felületkezelés (pl. szappanozás, tim-sózás stb.) megtakarítása, ill. csak legszükségesebb esetekben való elvégzése a cél. A felületkezelő szerek jelentős része vegyi folyamatok eredményeképpen fejti ki hatását. A jelenlegi falfestési eljárásokhoz a következő felületkezelő szereket használják.

Vakolatszilárdító felületkezelő szerek

A lazán kötött, morzsalékos, esetleg régi, mállott vakolatréteg falfestésre alkalmatlan. Legtöbbször az ilyen vakolatréteg szilárdító felületkezelése szükséges. Enélkül a falfesték lepattogása elkerülhetetlen volna. Különösen fontos pl. homlokzatfestésnél a megfelelő szilárdságú vakolatréteg, hiszen itt a fagy károsító hatására is tekintettel kell lenni.

Különleges rendeltetésű vakolatszilárdító felületkezelő szer azonban nincs!

Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert hazánkban is feleslegesen hoz forgalomba a kereskedelem – rendszerint import forrásból származó – igen költséges, szinte „varázsszerként” propagált vakolatszilárdító felületkezelő szereket.

Ezek használatát semmilyen műszaki ok nem indokolja. Adott esetben arról van szó, hogy erre a célra minden olyan kötőanyagtartalmú folyadék alkalmas, amely a vakolatréteg anyagát nem károsítja, ill. annak lúgosságára nem érzékeny. (Lényegében ilyen célt szolgál pl. az alapozómeszelés, az alapozófestés, a timsózás, szappanozás stb.) A szakmai gyakorlatban, a beltéri fal- és homlokzatfestési munkák során vakolatszilárdító felületkezelésre előnyösen felhasználható anyagok a következők.

Műgyanta-diszperziók

Beltéri falfestéshez célszerűek a PV Ac-diszperziók, míg homlokzatok vakolatszilárdító felületkezelésére az akrilát-diszperziók alkalmasak. Természetesen minden ilyen kötőanyagú falfesték, ill. ragasztó is felhasználható. A kereskedelmi forgalomban elterjedtebb ilyen felépítésű ragasztók. Ezeket, ill. a műgyanta-diszperziókat mindenkor a falfelület szívóképességének megfelelően, mintegy 8- 15% diszperzió-tartalmú, vizes oldatban kell használni. Általános szabályként kimondható, hogy a többszöri hígabb (kisebb kötőanyagtartalmú) oldattal való felületkezelés a célszerű. A nagy szárazanyagtartalmú diszperzió vagy egyéb felületkezelő szer használata elég gyakran káros következményekkel járhat! A vakolatszilárdító felületkezelő szerek hatásmechanizmusát az alábbi ábra szemlélteti.

A pórustelítő és vakolatszilárdító felületkezelés szemléltetése.
a) a morzsalékos vakolat szemcséit a kötőanyag lazán ágyazza körül;
b) a pórustelítő, ill. vakolatszilárdító felületkezelőszer mélyen beszívódik, a kötőanyag a szemcséket körülágyazza, s így nagy szilárdságú felületi kéreg alakul ki
fm=beszívódási mélység: 0,5-50 mm, sőt nagyobb is lehet

Műgyantaoldatok

Ezek – ellentétben az előbbiekkel – tűzveszélyesek (oldószertartalmuk miatt), így felhasználásukkor körültekintéssel kell eljárni. Vakolatszilárdító kezelésre csak fokozott igénybevétel, ill. ellenálló képesség; vízállóság stb. követelménye esetében javasolhatók.

Egyéb anyagok

Beltéri falfestés előtti vakolatszilárdító kezelésre kiválóan alkalmasak a cellulózenyvek vizes oldatai. Az állati (glutin-) enyvek (pl. bőr-, csontenyv stb.), bár jelenleg még elterjedtek, de penészedési, bomlási hajlamuk miatt nem javasolhatók. Régebben kazeinoldatot (bóraxos oldatban) is használtak e célra.