Az emberiség fejlődése során nagyon sokféle építményt hozott létre. Először lakóépületeket építettek, később megjelentek a közösségi épületek; a kereskedelmi, ipari, közlekedési stb. létesítmények. A különböző épületeket, illetve létesítményeket az építőipar különböző ágazatai építik meg.
Az építmény helyétől és jellegétől függően az építőipart a következő csoportokba soroljuk:
- magasépítő ipar;
- mélyépítő ipar.
A magasépítő ipart úgy jellemezhetjük, hogy az általában a föld felszíne feletti létesítményeket építi meg. Az építmények rendeltetésüktől függően, lehetnek lakóépületek középületek, ipari és mezőgazdasági létesítmények.
Az épület külső megjelenése általában tükrözi az épület rendeltetését. (Gondoljunk például egy pályaudvarra, egy sportcsarnokra, vagy egy templomra!) A mélyépítő ipar a föld felszíne alatti létesítményeket építi, illetve az úgynevezett mérnöki létesítmények megvalósításával foglalkozik.
Ide tartoznak az alapozási munkák, a hídépítő és csatornaépítő kivitelezési tevékenységek. Külön mélyépítő ipari részleg foglalkozik az út és vasúthálózatok megépítésével.
A magas- és mélyépítő ipar gyakran közösen oldja meg az építési feladatokat.
Festési munkálatok és a környezetvédelem
A környezetszennyezés nem kívánatos anyagoknak a környezetbe jutását jelenti, ami megzavarja és károsan befolyásolja a Földön lejátszódó természetes folyamatokat. A környezetvédelem fogalmán a bioszféra egészséges fejlődésének biztosítását szolgáló intézkedések, rendeletek, módszerek, technológiák összességét értjük.
A festő munkákkal kapcsolatban a környezet megvédésének területei közül a következőket tartjuk fontosnak: a levegő védelmét, a hulladékok kezelését, a talajvíz esetleges szennyezését, a zajártalmat.
A levegő védelme azért fontos, mert a festékek és lakkok oldószereket tartalmaznak, amelyek párolgással a levegőbe jutnak. A festékek szórásánál az elporlasztott folyadék szintén a levegőbe kerül. Ezekben az esetekben kellemetlen szagot érzünk, illetve ezek az anyagok a légzőszerveinken keresztül a szervezetünkbe jutnak. Szórási eljárásoknál leválasztó és szűrő berendezésekkel lehet a levegő védelmét biztosítani. A festékek kutatásával kapcsolatban az a fő fejlesztési irány, hogy a lakkokhoz hígítóként az ártalmas oldószerek helyett inkább vizet használjanak.
A hulladékeltávolításra a munkák befejezése után van szükség. A festékek és lakkok maradványai, a csiszoláskor keletkezett maradékok, a savmaratás és homokfúvás mellék-termékei, a rongyok és fóliák nem kezelhetők háztartási hulladékként. Ezeket elkülönítve kell összegyűjteni és tárolni, illetve elszállítani. Meg-semmisítésükről úgy kell gondoskodni, hogy a levegő és a vizek, valamint a talaj ne szennyeződjön. Az oldószeres festékanyagokból az oldószert desztillációval vissza lehet nyerni.
A talajvíz szennyezése akkor fordul elő, ha a különféle kötőanyagok, oldószerek, savak és lúgok a talajba kerülnek. A talajvíz mozgása során ezek az anyagok az ivóvízbe kerülnek, amely veszélyt jelenthet számunkra. Ezért ezeket az anyagokat soha sem szabad a földre, lefolyóba kiönteni, veszélyes hulladékként kell kezelni. A zajártalom lehetősége a festő, mázoló és tapétázó szakmában nem jelentős. A nagy fordulatszámú berendezések, kompresszorok hangja érheti el a megengedettnél nagyobb hangerősséget. Ilyenkor egyéni védőeszközökkel kell védekezni a zaj hatásai ellen.
Az építőipar feladata
Az építőipar feladatai közé a következő munkák tartoznak:
- új épületek építése;
- meglévő létesítmények karbantartása;
- épületek tatarozása;
- épületek átalakítása, rekonstrukciója;
- épületek bontása.
Az új épületek építése, illetve új létesítmények létrehozása az építőipar legfontosabb tevékenysége. Egy működő társadalom folyamatos fejlődéséhez szükség van az épületállomány folyamatos növelésére. Ez új lakások, üzemek, autópályák, vasútvonalak, kereskedelmi és szociális létesítmények megépítését jelenti.
A meglévő létesítmények karbantartását a rendeltetésszerű használat miatt kell elvégezni, hiszen a használat kopással, illetve rongálódással jár. A rendszeres karbantartással ( mázolás, a gépészeti berendezések karbantartása) meghosszabbíthatják az épület használati idejét.
A tatarozási munkákat a régebben épített épületeken kell elvégezni. A sérült, vagy megkopott épületrészeket ki kell cserélni, illetve fel kell újítani. Ilyenkor az épület, vagy épületrész újszerű állapotba kerül. A tatarozni általában az épület használatának intenzitásától függően 20-30 évenként kell.
Az épületek átalakítására akkor van szükség, amikor az már nem felel meg a társadalmi igényeknek, vagy rendeltetése megváltozik. A rekonstrukció régi városrészek felújításánál fordul elő, egy-egy épületet úgy újítanak fel, hogy az visszanyerje eredeti formáját, illetve funkcióját.
Az épületek bontására akkor kerül sor, amikor az épületet már nem lehet, vagy nem érdemes felújítani. Ilyenkor a lebontott épület helyére új létesítményt építenek úgy, hogy az nagyságában, funkciójában, megjelenésében pótolja a régit.
Technológiai előírások és utasítások festési munkálatoknál
A festékek, ragasztók szerszámok, eszközök, gép berendezések felhasználásánál, illetve alkalmazásánál a megadott technológiai utasítások szerint kell eljárni.
Ezek az utasítások a szakismereti anyag megszerzése során válnak ismertté, illetve a gyártók utasításai lehetnek az irányadók. A gyártók a festékesdobozok hátoldalán rövid leírással segítik a felhasználókat. Amennyiben ezek a leírások nem adnak elég felvilágosítást, úgy a gyártó szaktanácsadása lehet a segítségünkre.
A technológiai utasítások betartása rendkívül fontos, hiszen az elkészítésre kerülő felületek, a késztermék minősége függ a helyes sorrendtől, szerszám- és eszközhasználattól. Tanácsként az fogalmazható meg, hogy egy új anyag alkalmazásakor érdemes először próba felületet készíteni, kis mennyiséggel kipróbálni az anyag tulajdonságait, felhordás közbeni viselkedését.
Gazdaságossági szempontok
Nem hagyható figyelmen kívül a gazdaságosság követelménye sem, amelynek alapja a sok tényezőből összetevődő anyagtakarékosság és a folyamatos, helyes technológiai sorrendben végzett munka. Az anyagszükséglet minél pontosabb megállapítása, a végrehajtás szakszerűsége meghatározza munkánk minőségét is.
A munkavégzésre vonatkozó óvórendszabályok
A festő, mázoló és tapétázó munkák végzése közben be kell tartani a vonatkozó óvórendszabályokat. A szakma gyakorlói a munkavégzés közben gyakran találkoznak egészségre ártalmas anyagokkal, az anyagfelhasználás miatt veszélyes technológiákkal. A festékszórók, homokfúvók használatánál például kötelező a védőszemüveg, a porvédő álarc használata. Ezen kívül természetesen gondoskodni kell a munkavégzéshez szükséges munkaruháról, védőkesztyűről. Maró folyadékok, oldószerek használatakor, festékek keverésénél feltétlenül húzzunk védőkesztyűt munka közben.
Beltéri Diszperziós Festék Standard
Termék: Lemosható, matt, szerves kötésű, oldószermentes, feldolgozásra kész, belső térben alkalmazható mennyezeti és falfesték. Színe: fehér.
Összetétel: Víz, töltőanyag és szerves kötőanyag.
Alkalmazás: Jól fedő, lemosható, matt, belső diszperziós festék ásványi alapfelületekre és fedővakolatokra, diszperziós festékekre, gipszkarton lapokra és érdes felületű tapétákra.
Felhordási mód: Hengerelés, ecsetelés, szórás (airless készülékkel is).
Műszaki adatok : Szárazanyag tartalom: kb. 60 % Sűrűség: kb. 1,50 kg/dm3
Anyagszükséglet kb. 0,2-0,3 kg/m2 egy réteg esetén, az alap szívóképességétől és érdességétől függően. Szállítás 25 kg-os műanyag vödör 7 kg-os műanyag vödör
Tárolás:Hűvös, fagymentes helyen legalább 6 hónapig tárolható. A megkezdett vödröt jól lezárva tartani. Minőségi garancia: Saját ellenőrzés üzemi laboratóriumunkban. Veszélyességi. Nem megjelölés-köteles.
Besorolás S-mondat:
S2: Gyermekek kezébe nem kerülhet
S24: A bőrrel való érintkezés kerülendő
S25: Kerülni kell a szembejutást
S26: Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni
S28: Ha az anyag a bőrre kerül, vízzel bőven azonnal le kell mosni
S37: Megfelelő védőkesztyűt kell viselni
Alapfelület általános követelményei
A vakolat alapfelületének vizsgálatát azMSZ-04-803 szerint kell végezni. Az alapfelület teherbíró, száraz, nem víz-taszító, fagy-, por-, kivirágzásoktól- és laza részektől mentes legyen.
Előkészítés
A nem teherbíró régi bevonatokat (régi, enyves vagy diszperziós festékek, olaj vagy lakk bevonatok) mechanikusan el kell távolítani. Friss vakolatok esetén feltétlenül be kell tartani azok várakozási idejét. A homokoló vagy erősen szívó alapfelületeket mélyalapozóval kell kezelni. A hiányosságokat, repedéseket, egyenetlenségeket szükség esetén megfelelő simítómasszával! ki kell javítani.
Alapozó bevonat:
A beltéri diszperziós festék max. 20 % vízzel hígítható (állásidő kb. 4 óra).
Fedő bevonat:
A beltéri diszperziós festék max. 5 % vízzel hígítható. Teljes tónusú színező pasztákkal bármilyen arányban színezhető. Általános tudnivalók
+5 °C alatti hőmérsékleten (levegő, anyag, alapfelület) nem dolgozható fel, a felhordás utáni első napokban fagynak nem tehető ki. A levegő magas páratartalma és az alacsony hőmérséklet jelentősen meghosszabbítják a kötési időt. A szemet, a bőrfelületet, valamint a bevonandó felületek környezetét megfelelően védeni kell.
A festési, mázolási munkák elvégzésekor szellőztetéssel biztosítsuk a friss levegőt.
A létrák, állványok használata mindig veszéllyel jár. A létrák szakszerűtlen felállítása az elcsúszás elleni biztosítás hiánya, a hibás rögzítés, a túl nagy terhelés, az állványok merevítésének, a védő- és biztosító szerkezeti részek hiánya balesetek forrása lehet.
Az elektromos áram hasznos segítője életünknek, segítségével a munkavégzés megkönnyíthető. Az elektromos hálózatokat szinte minden építményben megtaláljuk, ezért a festő munkák elvégzésénél figyelembe kell vennünk a jelenlétét. A falfelületekre felvitt anyagok nedvesek, ezért jól vezetik az elektromosságot, így az áramütés veszélyével mindig számolnunk kell.
A szabadon lévő vezeték mindig közvetlen életveszélyt jelent. Gyakori, hogy a dolgozó szakmunkások figyelmen kívül hagyják a biztonsági óvóintézkedéseket.
Elektromos berendezések
Nagyon komoly veszélyforrást jelent az is, hogy a zárlati áram ellen a védő kapcsolók nem megfelelőek, vagy nem működnek. A sérült kapcsolók, vezetékek, dugaszoló aljzatok, elosztók, vagy más elektromos berendezések érintése áramütéssel járhat. Légvezetékek közvetlen közelében csak akkor szabad festő munkát végezni, ha azokat feszültség mentesítették, vagy ha azok megfelelő szigeteléssel vannak ellátva.
Alapvető szabály, hogy elektromos berendezések üzembe helyezése, létesítése, karbantartása, javítása, meg-változtatása mindig a villanyszerelő dolga. Illetéktelenül tehát ne nyúljunk az elektromos hálózatokhoz, berendezésekhez. A hibás, elektromos árammal működő eszközöket azonnal ki kell vonni a használatból. Az ilyen gépekre a „hibás” feliratot kell elhelyezni.
Az ép berendezések időszakos karbantartást igényelnek, ezek elvégzését szakemberre kell bízni. A gépi berendezések üzemeltetésénél ügyelni kell arra, hogy azok ne legyenek túlterhelve. Az elektromos kábeleket csak szabványos hosszabbítóval szabad toldani, ügyelni kell arra, hogy a csatlakozókat ne a zsinórjuknál húzva tépjék ki egymásból. A kábeleket úgy helyezzük el, hogy azokon ne lehessen átjárni, ne lehessen azokat összenyomni vagy a festő, mázoló és tapétázó munkák közben ajánlatos a hálózatot áramtalanítani.
Rövidzárlat esetén először a hibát kell kijavítani, vagy a hibás berendezést kell eltávolítani, csak ezután következhet a hálózat áram alá helyezése. Az elektromos berendezések üzembe helyezésekor figyelembe kell vennie az oldalukon elhelyezett adattáblán szereplő teljesítmény-adatokat.
Tűzvédelem
Tűz- és robbanásveszéllyel is folyamatosan számolni kell a munkavégzés során. A növényi eredetű kötőanyagok, a gyanták és lakkok, az oldó- és hígítószerek könnyen gyulladnak, illetve levegővel alkotott keverékeik robbanásveszélyesek.
Festés, mázolás közben be kell tartani a folyékony festékek felhasználására vonatkozó előírásokat. Tilos a dohányzás és a nyílt láng használata, nem szabad a festéket, oldószert, hígítót sugárzó hő hatásának kitenni. Festékszórást lehetőleg csak erre alkalmas fülkében végezzünk. Ezeket elszívó berendezéssel kell ellátni. A szóró térben anyag-készletet nem szabad tárolni. Mindig csak egy műszakra elegendő festékmennyiség legyen a fülkében. A világító testeknek robbanás biztosnak kell lenniük. A tisztító rongyok összegyűjtésére zárható edényt használjunk.
A munkavégzés közvetlen közelében tűzoltásra alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni!
Az egészségvédelem munkavégzés közben rendkívül fontos. A tömény savak és lúgok szétroncsolják a kötőszöveteinket. A csiszoláskor keletkező por belélegzése károsítja a légző-szerveinket, a porok mérgező festék maradványokat tartalmazhatnak. Az oldószerek gőzei gyakran narkotikus hatásúak, ezért különösen veszélyesek. A felsorolt hatásokkal szemben egyéni védőfelszerelésekkel védekezhetünk.
A savak és lúgok, valamint más mérgező folyadékok elsősorban az arcot, a kezet és más szabadon lévő testrészeinket veszélyeztetik. Lenyelésük mart, belső sérüléseket okoz. A szembe kerülve végzetes látáskárosodás következhet be. Ezekkel az anyagokkal csak akkor szabad dolgozni, ha a szükséges védőfelszerelések, védőruházatok a rendelkezésünkre állnak. Ezeket a folyadékokat. A savak hígítása esetén mindig a savat kell a vízbe adagolni. Fordított eljárás esetén a sav könnyen szétfröccsen. A savak, lúgok okozta sérülések, mérgezések esetén azonnal forduljunk orvoshoz.
A pigmenteket a festékek színezésére használják. Ezek közül az ólom, a króm, a horgany pigmentek mérgezőek. Elsősorban a régi felületek csiszolásánál kerülhetünk közvetlen érintkezésbe ezekkel az anyagokkal. Ezért ilyen csiszolási munkákat vizes eljárással szabad végezni. A csiszolásnál keletkezett iszapot azonnal el kell távolítani. Munka közben nem szabad dohányozni, az egyes műveletek után pedig jól mossunk kezet.
A kötőanyagok közül a mész, szilikát és cement festékek a bőrfelülettel tartósan érintkezve marásokat, gyulladást okoznak. Ezt védőszemüveg és zárt ruházat viselésével lehet megakadályozni. A lakkokkal történő munkavégzés során (epoxi, poliészter, poliuretán) mérgező gőzök keletkeznek, melyek belélegzése káros a szervezetünkre. Egyes kötőanyagokhoz, illetve festékekhez gomba- és baktériumölő szereket kevernek. Ezek mérgező hatása szintén káros a szervezetünkre.
Oldószerek, veszélyes anyagok
Az oldószerek gőzei is mérgező hatásúak (ólom és benzol tartalmúak az aceton és a metanol gőzei). A mérgezés tünetei az arcon jelentkeznek piros foltok formájában, kísérő jelenség lehet a bódult állapot is. Ezeknek a gőzöknek a tartós belélegzése halálos kimenetelű is lehet. A gőzöket ne lélegezzük be, mindig gondoskodjunk friss levegőről. Az oldó és hígító szerek bőrkiütést és ekcémát okoznak, ezért a szerszámok tisztításánál legyünk óvatosak.
A veszélyes anyagokat csak tűzbiztos, zárható raktárakban tárolhatunk. A tároló edényeket nem szabad teljesen tele tölteni, lezárásukról mindig gondoskodni kell. A dohányzás és a nyílt láng használata ezekben a helyiségekben tilos és életveszélyes. A benzinlámpákat, gázzal működő leégető berendezéseket nem szabad zárt helyen feltölteni, illetve üzemeltetni. A veszélyes anyagokat veszélyt jelző táblákkal, jelképekkel kell ellátni.
Ezt minden veszélyes anyagon fel kell tüntetni, illetve a veszélyre utaló tájékoztatással, a követendő biztonsági előírásokkal el kell látni. Ezeket a jelzéseket, tájékoztatásokat, biztonsági leírásokat a festő szakmunkásnak ismerni kell.
A foglalkozási megbetegedésekről
A festő szakmában előforduló foglalkozási megbetegedések, a tisztálkodási szokások és a higiéniára vonatkozó előírások betartásával, az utóbbi időben csökkentek. Ennek ellenére ezekkel a betegségekkel számolnunk kell, ezért röviden ismertetjük az előforduló tüneteket. Egyéni védőfelszerelés használata kötelező védőszemüveg használata kötelező fejvédő használata kötelező légzésvédő használata kötelező lábvédő használata kötelező védőkesztyű használata kötelező kézmosás kötelező védőruha használata kötelező arcvédő használata kötelező.
A szemünk védelme rendkívül fontos, mert a megromlott, vagy elvesztett látás alap-vetően megváltoztatja életünket. A festő szakmában a lúgos marató szerek, erős savak, agresszív oldószerek okozhatnak erős szaruhártya ingerlést. A szaruhártya elhomályosodása vakságot is okozhat. Ügyeljünk arra, hogy ezek az anyagok közvetlenül ne kerüljenek a szemünkbe, gőzeik tartósan ne legyenek a környezetünkben. A szemünket védőszemüveggel védhetjük.
A szilikózis a tüdőnket károsítja. Ez a betegség akkor alakul ki, ha tartósan por belélegzésére kerül sor. Homokfúvásnál, fém- és fa felületek csiszolásánál fordulhat elő, hogy nagy mennyiségű por kerül a szervezetünkbe.
Az ekcéma a bőr felületén jelentkezik, viszketés, égés, kiütések keletkeznek. Az ekcéma általában tartós hatás következményeként alakul ki. A betegséggel forduljunk orvoshoz. Megelőzésére használjunk védőkesztyűt, gyakran mossunk kezet, alkalmazzunk védőkenőcsöket.
Az ólom mérgezés hosszú idő alatt alakul ki, csak évek múlva felismerhető megbetegedést okoz. Ez általában ólomtartalmú pigmentek, csiszolópor, vagy belélegzett ólomgőzök esetében fordul elő. Szervezetünk állapotának leromlásának, fáradtság, emésztési zavarok lehetnek a tünetei. Megelőzésére tartsuk be a higiéniai előírásokat, használjuk a védőeszközöket és védőfelszereléseket.
A munkavégzés megkezdésének időpontja
A festő, mázoló és tapétázó munkákat akkor kell elkezdeni, amikor a burkoló, asztalos, szegező lakatos, elhelyező munkák már befejeződtek.
A meleg padlós helyiségeknél célszerű a burkolatot a festés után elhelyezni. A szőnyegpadlók a festésnél sérülést szenvednek, ezért azokat mindenképpen később kell leteríteni, ügyelni kell arra, hogy sok nedvesség ne érje a fapadlós burkolatokat.
Meszelés
Az új épületeken az első meszelést közvetlenül a vakolás után is el lehet végezni, de bármely időpont alkalmas lehet. Felújítási munkáknál, a munkakezdésnek nincs jelentősége. Az a lényeges, hogy lehetővé tegyük a folyamatos munkavégzést.
Vállalt határidők
A munkák megkezdésének időpontját úgy kell megválasztani, hogy a vállalt határidő betartható legyen. Ehhez ismernünk kell a munkanormákat. Ezek az adatok megadják az egységnyi felület elkészítéséhez szükséges idő értékeket. Például 100 m2 egyszeri sima oldalfal festésére 3,5 órát számolhatunk. Napi 8 óra munkaidőt feltételezve könnyen kiszámítható az elvégezhető munka mennyisége, meghatározható a szükséges létszám is. A munkaidő és munkaerő szükségletek megállapításánál figyelembe kell vennünk a száradási időket, az időjárási- és hőmérséklet viszonyokat.
A festési és mázolási műveletek folyamatos végrehajtását az előzetesen kiszámított munka- erő-szükséglet ismeretében a munkaterületek biztosításával érhetjük el. Minél gondosabban irányozzuk elő a végzendő műveletek és a közbülső száradások idejét, annál gazdaságosabban tudjuk munkánkat megszervezni.
Munkaterület
A pontos munka megszervezésénél fontos szempont az is, hogy a munkaterület jól elő legyen készítve. A felhasználandó anyagoknak, állványoknak, szerszámoknak, a megfelelő időben a helyszínen kell lenniük.
A festő- és mázolómunkákat úgy hangoljuk össze, hogy az előkészítő alapmunkákat egymást követően végezzük el. A mázolás későbbi, befejező munkáira azonban csak akkor kerüljön sor, amikor a festő és minden más iparos már befejezte a munkáját. Időrendben egyébként a mázolás szervesen kapcsolódik a festés időbeosztásához, festék felhordásához; az előmunkálatokat a meszelés, előfestés és az esetleges finom simítás után helyes elkezdeni.
A munka és a környezet megvédése
A festés ideje alatt a meglévő, mások által elkészített felületeket védeni kell a szennyeződésektől, a nem kívánt festék anyagoktól. A munkák megkezdése előtt célszerű a festésre, mázolásra, tapétázásra nem kerülő szerkezeteket, felületeket letakarni úgy, hogy azokra szennyeződés ne kerüljön.
A padló felületét, a radiátorokat, a fürdőszobai kerámiákat és berendezési tárgyakat célszerű teljes felületen fóliával letakarni. Meglévő szőnyegpadlós helyiségeknél a szegélyléceket fel kell szedni és a szőnyegpadlót el kell távolítani. Fapadló burkolatot fóliával, régi függönyökkel, vagy más textíliával védeni kell a szennyeződésektől.
A frissen festett részek védelme
Az elkészített felületeket meg kell védenünk a káros hatásoktól. Ezeket a hatásokat más szakma gyakorlói idézhetik elő azzal, hogy a festő, mázoló, és tapétázó munkák után még szerelési, elhelyezési, gépészeti stb. munkákat végeznek az épületen. Amennyiben ezekre a munkákra a festés elvégzése után kerül sor, óhatatlanul megrongálódik az újonnan elkészítet felület. Jó munkaszervezéssel ezeket a rongálódásokat meg lehet előzni úgy, hogy a festő munkákat az épületek befejezésének utolsó fázisában végezzük. Arra kell tehát törekedni, hogy a javítási, szerelvényezési stb. munkákat még a festés, mázolás, tapétázás előtt befejezzék.
Az ablaküveget a mázolás előtt keskeny ragasztócsíkkal kell elválasztani a fa részektől, így az üvegre nem kerül mázréteg. A nyílászáró szerkezetekről a vasalatokat a mázolás megkezdése előtt el kell távolítani..
A csiszoláskor, a glett és tapaszoló, valamint a festékanyagok előkészítésénél gyakran keletkezik hulladék. A festék és a képlékeny anyagok, a megkötött anyagi részek szennyeződést okoznak. Ezt úgy tudjuk elkerülni, hogy a keveréseket fólián végezzük el, illetve a keletkezett hulladékokat a lehető leggyorsabban eltávolítjuk.
A mázoló munkákat a mozdítható munkadarabok esetében egy erre a célra igénybevett helyiségben célszerű elvégezni. Ilyenkor a kitakarított helyiség pormentes környezetet biztosít, és az elzárás lehetősége biztosítja a munkadarabok védelmét.
Nincs kedved festés után újra festeni? Akkor figyelj a környezeti viszonyokra is!
A festő, mázoló és tapétázó munkák előkészítésénél figyelembe kell venni a hőmérsékleti viszonyokat is.
Ezek nagyon fontosak, mert pl. hideg időben a kémiai folyamatok lelassulnak, a párolgás és a felületek száradása is lassabb. Túl magas hőmérséklet esetén viszont a felületek a kelleténél gyorsabban kiszáradnak, így nem jön létre megfelelő tapadás a festékréteg, a tapétaragasztó és a felület között.
A festő munkákat lehetőség szerint a tavaszi, nyári, őszi időszakban érdemes elvégezni. Ilyenkor a legideálisabb a hőmérséklet, +10°C és +25°C közötti A munkavégzéskor a páratartalom 75%-nál nem lehet nagyobb. Kedvezőtlen hőmérsékleti viszonyok esetén a belső terek fűtésével lehet a megfelelő környezetet biztosítani. Ez természetesen többlet költségekkel jár.
Festékeket, lakkokat, hőszigetelő festékeket zománcokat és más festékanyagokat +10°C-nál hidegebb, illetve +20°C-nál melegebb helyen huzamosabb ideig nem szabad tárolni. A tároló helyeket óvni kell a sugárzó hő hatásától. A mérgező és tűzveszélyes anyagokat zárt, szellőztethető helyen kell raktározni. Nyílt láng használata és a dohányzás ezeken a tároló területeken tilos!
Felületek minősége és alapanyagai
A festő, mázoló, tapétázó munkák megkezdése előtt meg kell vizsgálnunk az alapfelületeket. A felület lehetőleg sima, csorbulás, repedés, púposság és hullámosság mentes legyen.A pontos geometriai méretek, az alakhelyesség, sokszor a festő tevékenységétől függetlenek. Az alapfelületet elkészítő szakemberek hibájából kialakuló hiányosságok egy részét a festő el tudja tüntetni (pl. gletteléssel, tapaszolással).
Fontos, hogy a fedőréteg alatti alapanyag száraz legyen
Az anyagokban, vagy felületeken pára formájában jelen lévő víz a későbbiekben sok kellemetlenség forrása lehet. A víz ugyanis pára formájában nyomást gyakorol a festékrétegre, ennek következtében az elválik a felülettől feltáskásodik. A nedvesség ezenkívül gombásodást, penészképződést okozhat. A nedvességtartalom nagysága különböző vizsgálatok segítségével pontosan megállapítható.
Fa felületeknél ellenőrizni kell, hogy a szükséges favédelem megtörtént-e. Fém felületek esetében a korrózióvédelem alapvető fontosságú, ezért ennek elkészültéről is meg kell győződni.
A felsorolt elvárásoknak meg nem felelő felületek esetén a szükséges előkészítést el kell végezni.
Az alapfelületek anyagának megállapítása azért fontos, mert a festékipar a különböző anyagoknak megfelelően alakította ki termékskáláját.
Ezeknek a festékanyagoknak eltérőek a tulajdonságaik (tapadás, szívóképesség, fedőképesség, korróziógátlás stb.). Ezért mindig az adott felületnek legjobban megfelelő terméket kell kiválasztani. Meglévő felületek karbantartásánál, felújításánál az alapot és a festékréteg alapanyagát is meg kell vizsgálni.
Nagyon fontos, hogy a készülő festék vagy mázréteg, illetve az alap között a legkedvezőbb kapcsolat jöjjön
Felhasznált festékanyaga minősége
A felhasznált anyagok minőségére vonatkozó leírásokat a tervdokumentációban találhatjuk meg. A műszaki leírások tartalmazzák a felhasznált anyagok, eljárások megnevezéseit, illetve leírásait. A költségvetés tételei között megtalálhatjuk a festő, mázoló és tapétázó munkákra vonatkozó részeket. Ezeket a tervrajzok alapján készítették el, a számadatokból általában kiderül az elvégzendő munka mennyisége, a ráfordított idő mértéke.
A költségvetési kiírások alapján lehet összeállítani a felhasznált anyagok mennyiségének összegzéseit, és a megrendeléseket leadni a kereskedőknek. A tervdokumentációban a nyílászárókra, lakatos munkákra vonatkozó konszignációk is részletes leírásokat tartalmaznak a mázolási munkák elvégzésére.
TIPP! Az anyagok minőségének kiválasztásánál a tervdokumentáció adatait vegyük figyelembe, törekedjünk arra, hogy lehetőleg tartós, jó minőségű, esztétikus, környezetbarát festék anyagok kerüljenek felhasználásra.
A festő és mázoló munkák megkezdése előtt a színek kiválasztására, összeállítására színenként megfelelő nagyságú színmintákat készíthetünk. A felfestett színmintán az alkalmazandó technika is bemutatható, illetve kiválasztható. A felhordott színmintákat lehetőleg számítógépes színkeveréssel készítsük elő. A színkódok alapján történő kiválasztásnál vigyázzunk arra, hogy a kikevert szín a felület minőségétől függően esetleg változhat.