A szín, a fizika értelmezése szerint meghatározott hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás. Az emberi szem csak azt az elektromágnes hullámtartományt képes érzékelni, amelynek hullámhossza 380760 nm között van (nanométer = 109 méter).
A látható hullámhosszúságú tartományban lévő elektromágneses hullámokat különböző színűnek látjuk. A látható elektromágneses fénysugárzás a fényforrásból (pl. lámpaizzó) közvetlenül, vagy valamilyen felületről visszaverve, közvetve jut a szemünkbe. Ezért megkülönböztetünk közvetlen (primer), és közvetett (szekunder) színeket. A közvetlen szín alatt a fényforrásból származó színt, a közvetett színek alatt pedig azoknak a felületeknek a színeit értjük, amelyek nem bocsátanak ki fényt, hanem csak a ráeső fényt verik vissza különböző mértékben. Az építőiparban csak a felületről visszavert fénynek van jelentősége, ezért a továbbiakban ezekkel foglalkozunk.
Fehér fény
A fényforrások fehér fényt (összetett fény) bocsátanak ki, amely tartalmazza a szivárvány színeit. A fehér fény az üvegprizmán megtörik és a színeire bomlik, ezt nevezzük színképnek (spektrum). A legrövidebb látható hullámhosszúságú fény ibolyaszínű, míg a leghosszabb hullámhosszú szín a vörös. A fehér fény prizmával felbontott színei megegyeznek a természetben látható szivárvány színeivel. A következő színeket különíthetjük el: vörös, narancssárga, sárga, zöld, kék, kékes ibolya, és ibolya. Ezeket a spektrum fő színei.
A gyakorlatban a színeket két nagy csoportra osztjuk: az egyik csoportba a semleges színek tartoznak: fehér, szürke, és fekete, a másik csoportba a tarka színek: a sárga, zöld, kék stb.
Az ember a szemével ingerként fogja fel a színeket
A látás folyamataival a biológia foglalkozik. A színérzet keletkezéséhez külső okra van szükség, és ez a külső ok a szemünkben ingert vált ki. A szemlencse sárga foltjára eső fénysugár az idegvégződéseken keresztül az ingert az agykéreg megfelelő pontjára továbbítja. Ezek alapján a szem csak eszköze az inger felfogásának és továbbításának. A színérzékelés lélektani folyamatával magyarázható, a harmonikus színek nyugtató hatása, adott színekhez történő vonzódása stb. A színek, színárnyalatok az ember közérzetére, lelkiállapotára és általában az idegrendszerére hatnak. Ennek a folyamatnak a részletkérdéseivel a színlélektan (színpszichológia) foglalkozik.
Alaposan megfigyelve a spektrumot azt láthatjuk, hogy a színjelleg folyamatosan változik, egyik szín a másikba finom átmenetekkel megy át. Ez a folyamatosság csak a két végén szakad meg. Képzeletben hajlítsuk körbe a spektrum szalagját. Keverjük össze egymással a végeken álló két színt, a vöröset és az ibolyát. A keveréssel új színt kapunk a bíbort, amely megteremti a teljes folytonosságot a kialakult színkörben.
Az egészséges emberi szem, több mint százféle színárnyalatot tud megkülönböztetni. A színkört tehát sok meghatározott tulajdonságú fény alkotja. A rövidebb hullámhosszúságúakat hideg, a hosszabb hullámhosszúságúakat pedig meleg színeknek nevezzük. A fényhullámok önmagukban színtelenek, a szín csak a szemünkben és az agyunkban jön létre.
Egy felület színe úgy keletkezik, hogy a rávetődő fénysugarak egy részét az adott tárgy felülete elnyeli, a többit viszont visszaveri. Ez a visszaverődő fény adja a felület színét.
A tégla felületét azért látjuk pirosnak, mert annak molekuláris szerkezete, felületi minősége olyan, hogy a fénysugarak közül a pirosat visszaveri, az összes többit elnyeli. Megállapíthatjuk tehát, hogy a fény elnyelési és visszaverési aránya jellemző az adott tárgyra, felületre, és ebből adódóan ez okozza az anyag sajátos színét.
A fehér felületről a fény színváltozás nélkül visszaverődik. A fekete felületre jellemző, hogy a ráeső fényt teljes egészében elnyeli. Sötétben nincs látható fény, ezért nincsenek visszaverődő sugarak, így a tárgyak színtelenek, illetve nem láthatóak.
A fehér, a fekete és a szürke színek azért semlegesek, mert visszaverésük (reflexiójuk), ill. elnyelésük (adszorpciójuk) az egész látható színképtartományban azonos. A tarka színek esetében a fényelnyelés és a fényvisszaverődés hullámhosszúsága különböző. Az autóbusz felületét azért látjuk sárgának, mert a ráeső fényből csak azon hullámhosszúságú sugárzást veri vissza, amelyek az emberi szemben a sárga szín érzetét keltik és a többieket pedig elnyelik. Ez a megállapítás vonatkozik a különböző színezőanyagokra a festék pigmentekre, a színező pasztákra is.
Közvetett színek
A közvetett színek keletkezésének ismeretében könnyen belátható, hogy a felületek színe függ a megvilágító fény színképi összetételeitől. A napfény és a mesterséges fény színkép összetétele nem egészen azonos (pl. az izzólámpa fénye kék színben szegényebb, mint a napfény), ezért a természetes és a mesterséges megvilágítás miatt a tárgyak színe eltérő lehet. A tárgyak, felületek színei eredetibbnek, kedvezőbbnek látszanak a napfény megvilágításában
Összefoglalva a szín fogalmát és érzékelését a következőket állapíthatjuk meg:
- fizikai értelemben a szín nem más, mint adott hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás;
- fiziológiai szempontból a szín látószervünkben meghatározott hullámhosszúságú fénysugár által okozott inger;
- lélektani szempontból a szín, a látószervünk útján továbbított fényinger által, az agyban létrejött színérzet.
Színkeverés
A színkeverés során két, vagy több szín keveréséből, a komponensektől eltérő újabb szint, vagy színárnyalatot lehet létrehozni. A színtani ismeretek megkülönböztetnek összeadó (additív) és kivonó (szubsztraktív) színkeverést.
Az összeadó színkeverésnél a keverendő fényeket egymásra vetítik. Jellemzőjük, hogy a képződött fény, a komponenseknél világosabb lesz. A kivonó színkeverés az előzőnek éppen a fordítottja, ennél a módszernél a fény útjába különböző szűrőket, vagy azonos hatást kiváltó eszközöket helyeznek, amelyek a fényből meghatározott hullámhosszúságú sugárzást elnyelnek.
Összeadó és kivonó színkeverés szín keverhető fehérrel, feketével, szürkével, és bármely másik tarka színnel.
TIPP! A sötétebbre színezett festék hamarabb öregszik. Használj világosabb színeket!
Ha egy színt fehérrel, vagy feketével keverünk tónusról beszélünk. A fehérrel tört szín világosabbá, karaktere hidegebbé válik. A fekete megfosztja a színeket világító erejüktől, sötétebbé válnak. Ha egy telített színhez szürkét keverünk, tompább színt kapunk, mint az illető tiszta szín volt. A színkeverés néhány gyakorlatának elvégzése elősegíti, hogy minél több színárnyalatot tudjunk megkülönböztetni.
Színkeverési gyakorlatot végezhetünk a következőkben leírt módon. Az egyenlő oldalú háromszög oldalait osszuk három egyenlő részre, majd az osztásokat kössük össze párhuzamos vonalakkal. Az így kapott kilenc háromszög csúcspontoknál lévő részeit töltsük ki sárgával, kékkel és vörössel. A közbenső háromszögeket a csúcsoknál lévő színek keverékeivel töltsük ki. A maradék háromszögekbe a az őket körülvevő három színből adódó keverékszín kerüljön. A szűrőn áthatoló fény színe megváltozik, intenzitása csökken. A hétköznapi életben, ha a festő színes pigmentekkel, pasztákkal, festékanyagokkal meghatározott színt, vagy színárnyalatot készít, akkor kivonó színkeverést végez.
A festékipar, a festékanyagokat meghatározott színkártyák és a hozzájuk tartozó színkódok alapján készíti el. A munkahelyeken így kész festékanyagot használnak fel, de lehetséges a színárnyalatok helyszíni finomítása, beállítása.
A színbeállításhoz pigment pasztákat, vagy azonos kötőanyag felépítésű, adott színű festékanyagot lehet használni. A színek beállításakor, a színezendő anyaghoz kell a pigment pasztát adni úgy, hogy először csak kis mennyiséget keverünk be. Majd ezután fokozatosan növeljük a színezőanyag hozzáadást a kívánt szín, vagy színárnyalat eléréséig.
Színbeállításkor, színkeveréskor vedd figyelembe a pigment paszták összeférhetőségét, fajlagos tömegét is. A szétválási és felúszási hajlam zavarokat okozhat.
FONTOS! Csak azonos felépítésű festék anyagok, illetve pigment paszták használj a színkeveréshez.
Színharmónia, színdiszharmónia, színdinamika
Mindenki számára ismert hétköznapi jelenség, hogy egyes színek vagy színárnyalatok önállóan egészen más hatást keltenek, mint más színek jelenlétében. Ennek fő oka, hogy a színek mindig hatnak egymásra. Bizonyos esetekben erősítik egymást, más esetekben viszont összemosódnak, jellegtelenné válnak, tehát gyengítik egymást.
Egyes színek, illetve azok színárnyalatai egymás mellett zavaró érzést, idegesítő hatást kelthetnek a szemlélőben. Ez esetben az adott színek ütik, zavarják egymást, vagyis nem illenek össze. Ezt a hatást színdísz harmóniának nevezzük.
Színek együtthatása
Vannak egymással összeillő, egymás hatását kellemesen kiemelő színek is. Ezek, megfelelő módon egymás mellé válogatva kellemes hangulatot teremthetnek. A színek együtthatását, összhatását színharmóniának nevezzük.
A Nap színképében a folytonos átmenetet képező színsorozatban (a szivárványszínek) az egymáshoz közel eső, vagy egymás melletti színek harmonikusan illenek össze. Összetett színharmóniát eredményeznek a színhármasokra, színnégyesekre épülő kompozíciók.
Forgassunk a színkörben szabályos háromszöget, majd négyzetet! Csúcsaik kijelölik azt a három, illetve négy színt, amelyeket a kompozíciókban felhasználunk, ha valamilyen színharmónia elérésére törekszünk.
A színharmónia megalkotásakor figyelembe kell venni a felület a tárgy alakját és a méreteit. Meghatározó a felület anyagi minősége is. A kisméretű felületekre az élénk színek előnyösek, ugyanezek viszont összefüggő, nagy felületeken kimondottan hátrányosak lehetnek. A külső és belső falfelületek, a nyílások és azok keretei, a fal és padlóburkolatok, az üvegből készült felületek színeinek meghatározásánál ezt figyelembe kell venni.
Fekete alapon valamennyi világos szín kiemelkedik, előre lép. A sárga erősen, a vörös kevésbé míg a sötét színek majdnem ugyanolyan mélységben vannak mint a fekete, ugyanezek a színek fehér alapon pont fordítva viselkednek. A világos színek alig emelkednek ki a fehér síkjából, a sötétek pedig fokozatosan előretolódnak. Egyenlő világosság esetén a hideg és meleg színek úgy viselkednek, hogy a meleg színek az előtérbe, a hideg színek pedig a mélység felé törekszenek.
Színek mennyisége
A színek mennyisége is nagy szerepet játszik a mélységi hatásokban. Nagy felületű vörösön a kis felületű sárga előre lép, a vörös háttérként viselkedik. Az arányok változásával a sárga már jelentősebbé válik mint a vörös. A sárga háttérré válhat, a vörös pedig előtérbe kerül
A színtervek elkészítésekor, ha azonos skálába tartozó színeket válogatunk össze, az eredményt kellemesnek, harmonikusnak érezzük. Ennek az-az oka, hogy a színskálában szereplő színek között rend van, és ez a harmóniaérzet alapja.
A kép, vagy az elért színhatás annál feszültebb, minél nagyobb az egyes színek hatása közötti különbség, a közöttük lévő kontraszt hatás.
Színek kölcsönhatása
A színek kölcsönhatásának az ember életében óriási szerepe van. A színek asszociációs kapcsolataiban információt hordoznak, illetve felhasználhatók ilyenek közlésére. A közlekedési lámpák és táblák, a zászlók és a címerek, stb. a bizonyítékai ennek. A közlekedési táblák színei nemcsak információt hordoznak, hanem figyelemfelkeltők is. ugyanez a feladata a plakát színeinek is. Az erős színkontrasztok belső feszültségük miatt erőteljesen figyelemfelkeltőek. Ezért a plakátok színhatását ennek figyelembevételével kell meghatározni.
A színek tulajdonságainak vizsgálatánál, a színeket olyan tulajdonságokkal is kapcsolatba hozhatjuk, amelyek nem a fény fizikai tulajdonságaiból erednek. Ilyenek például a nedves száraz, szűk tág, nehéz-könnyű, izgatónyugtató, szomorú vidám tulajdonság párok. Ezeket a tulajdonság párokat sok helyen külön vizsgálják, azt próbálják megállapítani, hogy milyen a színek élettani hatása. így jöttek rá olyan összefüggésekre is, hogy például a vörös szín emeli a vérnyomást, a kék csökkenti a fájdalomérzetet, a zöld nyugtat.
Különösen fontos ezeket a hatásokat olyan helyiségek színezésénél figyelembe venni ahol sok ember, sokszor és hosszú ideig tartózkodik (munkahelyek, iskolák, közösségi helyiségek). Az ilyen tulajdonságok megjelenése nemcsak a szín karakterétől függ, hanem attól is, hogy a térnek mely részén alkalmazzák. Munkabírásunk, kedélyünk, idegállapotunk, tehát végső soron egészségünk és munkák termelékenysége függ környezetünk színvilágától is.
A színdinamika foglalkozik a színek és a színes felületek keltette hatás tudományosan is megalapozott tervezésével, valamint ezek lélektani és fiziológiai szempontból való hasznosításával. A színdinamika elvei szakmánkban elsősorban lakások, középületek és munkahelyek színezésében jelentkeznek.
Szín fokozás, színek térkialakító hatása
A szakmai gyakorlat során előfordul, hogy az egyik színt, vagy színárnyalatot a többi rovására fokozni kell, de olyan eset is lehetséges, amikor a színerősséget kell csökkenteni. A különböző festett felületek az emberi szemtől nem egyenlő távolságra vannak, pl. 12 m távolságban a színek túl erősek, bántóan zavaróak lehetnek. Ezért az első esetben színcsökkentést, a második esetben pedig színfokozást kell alkalmazni. Az összhatásnak teljes távolságból nézve olyannak kell lennie, hogy az jól látható, és kellemes hatású legyen. Ezért a színfokozást (színerősítést, rajznagyítást, beosztásnövelést stb.), vagy színcsökkentést mindig a megfelelő mértékben szabad alkalmazni.
Térhatás
Az egyes színek helyes megválasztásával, a helyiségek térhatását az igényeknek megfelelően befolyásolni lehet. A fehér és minden világos szín azáltal, hogy jobban visszaveri a fényt, tágítja a teret. Azonban ha egy lakásban minden fehér, önmagában nagyon steril, de alkalmas más színek érvényre juttatására. A kék világos árnyalatai ugyancsak alkalmasak a térhatás növelésére, sötétebb színei pedig a hálószobákban előnyösek, a nyugalom, ellazulás, pihenés érzetét keltve.
A zöld különböző árnyalatai a színhatások széles skáláját adják: világos sárgás zöld: barátságos, fiatalos; fűzöld: komolyabb hatás; moha zöld: melegebb, lágyabb; fenyő zöld pedig ünnepélyes. A zöld meleg és hideg színek mellett egyaránt kedvezően hat. Nyugtató hatása miatt orvosi rendelőknél, műtőknél is használják.
Általános szabályok színválasztáshoz
Általános szabály, hogy nagy helyiséget a sötét és meleg színek (vörös, narancsvörös) látszólag kisebbítik, míg a kisméretű szobateret a hideg, világos színek (égkék, türkizkék) tágasabbá teszik az erős, élénk színű falak kisebbítik a szobát a sötét mennyezet alacsonyabban mutatja a szobát
Magas helyiségek látszatra alacsonyabbá tehetők, ha a mennyezetet a hajlattal együtt sötétebbre festik, mint az oldalfalat. Az alacsony helyiség úgy magasítható festéssel, hogy az oldalfalat a mennyezet vízszintes síkjáig függőleges mintázással, vonalazással látjuk el. Túl széles helyiségek szűkíthetők, ha a falazat színeit a mennyezetre viszik.
A színek mindig valamilyen felületen jelentkeznek, más más anyagokon és struktúrákon (pl. fa, textil, műanyag). Egész másképp hat egy szín amikor matt, magas selyemfényű festést alkalmazunk. A fényes felület mindig erőteljesebb hatású, a visszaverődés miatt világosabbnak tűnik, mint a matt, vagy érdes felület. A színek kiválasztásakor nem árt figyelni a kívülről érkező fényre sem. Az északi fekvésű hidegebb szobákban érdemesebb a meleg színek használata, míg a napsütéses helységekben pont a hideg színek lehetnek előnyösek.
Színek intenzitása
A színek intenzitása függ a rájuk eső fénytől. Másként hatnak a nappali fényben, másként izzólámpa világításnál és különbözőképpen az eltérő színű fénycsövek mellett. Az izzólámpa meleg fényénél a sárga, vörös színek még melegebb hatásúak lesznek, a hideg színek pedig elszürkülnek. A fehér fényű fénycsővilágítás ezzel szemben a kék zöld lila színeket emeli ki.
A többszínű mintázatok, melyek egymás kiegészítő színét külön tartalmazzák, térbelivé, plasztikussá teszik a falfelületet, ill. a mintázatot. Hirtelen éles színátmenet (pl. sötétebb színből egy világosabba), főleg ha a színek mértani alakzatot is képeznek (négyzet, téglalap, rombusz stb.) szintén térbeli hatást képesek létrehozni. A homlokzat színezésénél általában a loggiák, erkélyek készülnek más színben, ezáltal a homlokzat tagoltabbá, mozgalmasabbá válik.
Színek kiválasztása homlokzatokhoz
Az épülethomlokzatok színeit rendszerint az adott környezet hatásai, valamint a színdinamikai elveket figyelembe véve tervezik meg. A színek térkialakító hatása mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a légkör szennyezettségi fokát sem. Egy városi légkör erősen szennyezett (füst, por, korom stb.), így a világos színek (pl. fehér) rövid idő alatt elszennyeződnek, és hatásuk nem tud érvényesülni.
Ezért a fehér homlokzatok főleg ott érvényesülnek jól, ahol a légtér nem szennyezett (erdőben, vízparton, ipari, városi légtértől távol). A műemlék jellegű épületek homlokzatszíneinek megállapításakor az épület stílusát, tagoltságát, építészeti jellegét is figyelembe kell venni. Például egy barokk épület csak okkersárga, vagy ahhoz közeli árnyalatban színezhető.
A homlokzatszínezéskor figyelembe vehető az is, hogy milyen tájolású a homlokzat. A keleti és északi oldalfal felületét meleg, világos színekkel, míg a déli és a nyugati felületeket sötétebb, pasztell színekkel célszerű készíteni. A két színnel az épületet tagoltabbá, hangulatosabbá tehetjük.
A hideg és meleg színek
Egyes színek rendelkeznek olyan tulajdonsággal is, hogy képesek hőérzetünket befolyásolni. így például a piros, a sárga és a narancs színek, valamint ezek árnyalatai a ténylegesnél melegebb hőérzetet, míg, a kék, a kékeszöld, a kékeslila, a kékesszürke árnyalatok annál hidegebb érzetet kölcsönöznek. Ezért az előbbieket meleg, az utóbbiakat hideg színeknek nevezik.
Ugyanazon léghőmérsékletű sárga színre festett szobában kb. 4-6°C-kal magasabbnak érzed a hőmérsékletet, mint egy kék színre festett szobában. Ezért a hideg színeket jót lehet alkalmazni meleg környezetben, míg a meleg színek hideg környezetben fejtenek ki kedvező hatást.
A külső szemlélő számára a hideg meleg színek “látszatra” nem fekszenek azonos síkban. A színek ezáltal bizonyos mértékű térbeliséget, plasztikus hatást adnak. Ezt a hatást jól tudod érvényesíteni, ha hideg szint használsz alapfestésre és mintázásra, díszítésre pedig meleg színeket, ezáltal a falfestés plasztikusabb lesz.
A hideg színek bemélyedő, besüllyedő hatást keltenek, míg a meleg színek kiemelkedő, előreálló hatást kölcsönöznek.
A hideg és a meleg színek egymáshoz közelebb vihetők, vagyis hideg szint melegebbé, a meleg szint hidegebbé tehetjük. Például a kékeszöld hideg szín, de a meleg sárga szín hozzáadásával sárgászöld lesz és ez már a meleg színek közelében van.
TIPP! A meleg érzett fokozhatod olyan festékkel, amely egyenletesebb hőelosztást biztosít a szobádban. Ilyen a Protektor beltéri falfesték, tudj meg róla minél többet>>