A műgyanta kötőanyagú falfestékek az elmúlt évtizedekben egyre jobban elterjedtek és szinte teljesen kiszorították az enyves- és mészfestést. Az ilyen festékek kötőanyagát mesterséges úton állítják elő. A kötőanyag műgyanta makromolekulájú szerves vegyületekből. Az alkalmazott festékek két típusa terjedt el.
Forgalomban vannak oldószeres műgyanta és vizes műgyanta diszperziós falfestékek. Az oldószeres műgyanták nagy molekulájú vegyületek oldatai, amelyek oldószerei szerves eredetűek.
A vizes műgyanta-diszperziós festékek folyékony fázisa a víz. Könnyen hozzáférhető, nem tűzveszélyes, nem ártalmas az egészségre és a környezetünkre.
TIPP! A legmodernebb műgyanta-diszperziós festéket hőtechnikai és mechanikai tulajdonságainak javítása céljából belül üreges vákuumizált kerámiagömb párosítják, ilyenek a Protektor beltér falfestékek.
A vizes diszperzió egy olyan kolloid állapotot jelent, amelynek egyik komponense a szobahőmérsékleten folyékony állapotú víz, a másik része a szilárd, mesterséges úton előállított műgyanta, amely finoman eloszlatott részecskék formájában van jelen.
Kolloid: az anyagnak olyan eloszlási állapota, melyben 1-500 mfi méretű részecskéi vannak. A műgyanta kötőanyagú festékek bármilyen módszerrel felhordhatok, ecsetelhetők, szórhatók és hengerelhetők. A felhordott bevonatok jól tapadnak a különböző felületekhez (vakolat, beton, azbeszt, fém, fa, stb.), lassú az öregedésük.
Kedvező a nyitvatartási idő és a száradási idő egymáshoz való viszonya, így a festékek a felületen könnyen eldolgozhatok. (A nyitvatartási idő az az időtartam, amíg a festék a tároló edényben megőrzi a feldolgozás szempontjából fontos tulajdonságait.)
Gyors és kellemetlenségektől mentes festésre vágyik?
Válassza a műgyanta diszperziós belső falfestékeket!
A belső terekben alkalmazott vizes műgyanta-diszperziós festésnél nincs szükség az enyv-főzésre, pigment bekeverésre stb., mert a felhordott alapanyag teljesen kész állapotban vásárolható meg a kereskedelemben. A festés környezete könnyen tisztán tartható, mivel a friss lecseppent festéket egy nedves ruhával könnyen el lehet távolítani. Nagyon fontos szempont, hogy a felület később is mosható, a rá került szennyeződéseket el lehet távolítani. A felületen lévő filmbevonat lényegesen erősebb, így nem kopik le a ruha és kézfelületek koptató hatásától sem. Az említett tulajdonságok miatt az újrafestésre ritkábban van szükség.
Az enyves festéssel készült felületek matt megjelenésűek, ezzel szemben a diszperziós festéssel készültek bársonyos tapintásúak. A felhordáshoz használt szerszámokat a még meg nem keményedett festéktől vízzel) könnyen meg lehet tisztítani.
További előnye, hogy a felújítás során az újrafestés elvégezhető az előző réteg eltávolítása nélkül is. Egy alapos portalanítás, alapozás után az új réteget azonnal fel lehet hordani. Ezzel szemben az enyves festésnél a teljesen tökéletesre sikerült felületeknél is két réteg után, a vakolatig le kell kaparni a festéket. A felület hibáinak kijavítását természetesen a felhordás előtt kell elvégezni. Nem kell timsózni, szappanozni, előmeszelni, ezekre a műveletekre nincs szükség. A vizes műgyanta-diszperziós festékeket a belső terek bármelyikében lehet alkalmazni.
“… Nemrég vásároltuk meg a Protektor diszperziós kerámia tartalmú festéket. Miután végeztünk a festéssel, megelégedve tapasztaltuk, hogy egy rendkívül kellemes tapintású lett a fal felülete, a glettelési foltokat tökéletesen eltakarta és a festés is rendkívül egyszerű volt. Ahol volt penész nem jött elő újra, eddig… ” Pető Géza – Szolnok
Lakószobákban, fürdőszobákban, konyhákban, folyosókon és lépcsőházakban, irodákban, éttermekben stb. A vizes műgyanta-diszperziós festékek megfelelő minőség esetén alkalmasak a kültéri felületek festésére is. A vizes műgyanta-diszperziós belső falfelületekre alkalmas falfestékek viszonylag kevés kötőanyagot tartalmaznak, viszont pigment és töltőanyag tartalmuk dúsabb.
A töltőanyag mennyiségét csak speciális technológiai eljárással szabad növelni, mert ezzel javulnak ugyan a felület mechanikai hatásokkal szembeni tulajdonságai, romolhat viszont a páraáteresztő képesség, amelyet egyedi gyártású adalékokkal lehet növelni. Ez utóbbi tulajdonság különösen a nedves rendeltetésű helyiségeknél fontos, hiszen ott a felesleges nedvesség hamar megjelenik a felületen.
Az elmúlt évtizedek fejlesztései lehetővé tették, hogy ezen speciális eljárások alkalmazásával egyedi töltőanyag (üreges kerámia-gömbök) hozzáadásával úgy javítsák a festék mechanikai tulajdonságát, hogy a páraáteresztő képesség nem változik.
TIPP! Tudtad? A német Protektor festékek egyedülállóan sok kerámiagömböt tartalmaznak.
Ezáltal olyan kültéri diszperziós festéket fejlesztettek ki, ami extrém módon ellenáll az időjárási hatásoknak: itt ismerheti meg: kültéri falfestékek. Illetve olyan beltéri diszperziós falfestéket, amely penészképződés kockázatát is csökkenti: itt ismerheti meg: beltéri falfesték, lényeges energiamegtakarítás. További penészmentesítési tippek itt: >>> Penészmentesítés, hatékonyan, bizonyított eredményekkel.
Műgyanta alapú homlokzatfestékek és vakolatok
Az új kötőanyagok megjelenése a homlokzatok jó minőségű bevonat képzését (festések, vékony vakolatok stb.) is lehetővé tette . A különleges tulajdonságú szerves pigmentek és kötőanyagok fényállóságot, színtartást és időjárás állóságot, a lúgokkal szembeni kiváló ellenálló képességet, tartósságot biztosítanak a homlokzati felületeknek.
A lúgokkal szembeni ellenállás lehetővé teszi a friss beton és a simára vakolt felületek homlokzatfestését is. A műanyag alapú festékek a jó vízzáró képességük miatt megakadályozzák a víz külső oldali vakolatba jutását.
A nagyvárosokban egyre elviselhetetlenebb mértékű a füstgázokkal szemben jól ellenállnak a diszperziós falfestékek. Meg kell említenünk a moshatóságot is, lehetőség van ugyanis a külső homlokzati felületek mosással történő tisztítására is. Ez nagynyomású, tisztítószert tartalmazó vízzel lehetséges, a mosás hozzájárul a bevonat értékének és állagának megtartásához.
Az ipari előállítás változatos színskálák bevezetését tette lehetővé, így lehetőség nyílik több színárnyalat alkalmazására egy homlokzaton.
A felsoroltak miatt a műanyag alapú homlokzatfestékek teljesen kiszorították a mészfestést és megteremtették a vékony vakolatok elkészítésének lehetőségét is.
A homlokzatok színezett vakolattal történő bevonatainál a hagyományos technológiák helyszíni habarcskeverést alkalmaztak. Ennek lényege az volt, hogy az éppen kapható minőségű alapanyagokból kellett előállítani a megfelelő színt. A felületek nagyságától függően több keverés elkészítése is szükségessé vált. Ilyenkor ahány keverés volt annyi szín adódott, amely meghagyta nyomát a homlokzatokon. Némi védekezést biztosított az a technológia, hogy az egy homlokzati felületre való habarcsot egyszerre megkeverték.
Vékonyvakolatok
A vékonyvakolatok megjelenése, a garantált minőség, az azonos szín, a gépesíthetőség lehetősége sokat változtatott ezen a helyzeten. Ezeket a vakolatokat üzemi körülmények között állítják elő és zsákokban, vagy műanyag vödrökben kerülnek az építési munkahelyre. A gyártástechnológia és a felhasználás tudatos megtervezése lehetővé tette, hogy egy-egy konkrét felületnek megfelelő speciális alapanyagok álljanak a rendelkezésünkre.
Említhetjük például a kézi, vagy gépi felhordás lehetőségét, a hőszigetelő, vízzáró, kiszellőztető, felületi megmunkálás stb. igényeknek való megfelelőség biztosítását. Megjegyezzük, hogy a vakolatgyártók szinte kivétel nélkül komplett rendszereket forgalmaznak, így egy gyártótól beszerezhetjük az összes alapanyagot (pl. mélyalapozót, hőszigetelő alapvakolatot, a hőszigetelések feldolgozásának kiegészítő szerkezeti részeit).
Vizes műgyanta diszperziós festékek felépítése
A műgyanta kötőanyagon és a vizes fázison kívül a műanyag diszperziós festékeknek még sok alapanyaga van, amelyek jelenléte nélkül nem lehet jó egy festék.
A filmképző anyagokon kívül a következő segédanyagok jelenléte szükséges:
- pigmentek és töltőanyagok, nedvesítő és diszpergáló anyagok, sűrítők,
- lágyító és oldószerek, habzásgátlók,
- konzerváló illetve fungicid szerek, pH szabályozók.
A kötőanyagok kiválasztását mindig az határozza meg, hogy milyen felületre akarjuk a festéket felhordani és milyen tulajdonságokat, minőségi követelményeket szabunk meg. Éppen ezért a műanyag-diszperziós festékeknek olyan széles választéka áll rendelkezésünkre, amelyek közül ki tudjuk választani az igényeinknek és a festendő alapnak legjobban megfelelő alapanyagot.
A diszpergáló műanyag kötőanyag tulajdonságait a következők határozzák meg:
- A kémiai alapegységek szerkezete, amely a legtöbb óriásmolekulánál etilénre vagy butadiénre vezethető vissza. Az óriásmolekula fizikai-mechanikai tulajdonságai a térkitöltés, polaritás, kötés, mólkohézió stb. jellemzőitől függnek.
- Az óriásmolekulák szerkezete illetve térbeli rendeződése. Befolyásolja, hogy a polimer molekulák láncai milyen alakúak.
- A molekulasúly is befolyásolja a diszpergált műanyag tulajdonságait.
- A felhasznált vízzel szemben támasztott követelmények között a sótartalom mértéke rendkívül fontos. Minél kisebb mennyiségben van jelen a vízben, annál kevésbé veszélyezteti a diszperzió stabilitását. A vízben megtalálható calcium ionok ugyanis oldhatatlan vegyületeket képeznek a nedvesítő emulgeátorokkal* (emulgeáló szer), így azok hatékonysága csökken. A vízben lévő mikroorganizmusok is rontják a műanyag diszperziós festék tulajdonságait. A fentiek alapján a gyártásnál a víz minőségét állandóan ellenőrizni kell.
*Az emulgeátor (emulgeáló szer) egy olyan segédanyag, amely növeli a diszperzió állandó jellegét.
A pigmentek és töltőanyagok a diszperziókban problémát okozhatnak, ennek oka az, hogy a pigmentek és az óriásmolekulák nagysága közel azonos. A homogén térkitöltést nehezíti, hogy a részecskék nehezen deformálhatok a keverés közben. A diszperzió, a pigmentek és töltőanyagok közvetlen összekeverésénél problémát okoz, hogy a pigment és töltőanyag a nedvesítéséhez szükséges vizet a diszperzióból tudja csak elvonni. Ennek következtében a diszperzió kicsapódhat.
Vannak olyan pigmentek (pl. horganyfehér) és töltőanyagok (kaolin, kréta), amelyek nem férnek össze minden kötőanyaggal, kicsapódást, besűrűsödést okoznak. A pigmentek és töltőanyagok különbözősége, az anyagszerkezetük, a víz hatására létrejövő duzzadásuk, a kötőanyaggal bekövetkező esetleges reakciójuk befolyásolhatja a termék folyástulajdonságait, felhasználhatóságát, végleges minőségét.
TIPP! Használj Protektor homlokzati festéket, amely rendkívüli finomságú titán-dioxid-ot tartalmaz, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés.
A pigmentek különbözőképpen diszpergálhatnak. Azoknál a festékeknél, amelyeknél a folyamat rosszul megy végbe, ott a felület érdes lesz, csökken az élettartam és a színező képesség.
A fényállóság is fontos tulajdonság, mivel a homlokzati felületeken hosszú ideig éri a fény a bevonatokat, ezért a külső felületekhez csak fényálló pigment alkalmazható. A jelenleg forgalomban lévő homlokzatfestékeknél a szerves és szervetlen pigmentek lehetővé teszik az erős tónusú, színtartó felületek készítését.
TIPP! Kerüld a sötét színeket a házadon!
A töltőanyagokra és a pigmentekre megközelítőleg ugyanazok a minőségi elvárások igazak. Kiválasztásuknál figyelembe kell venni a kötőanyag fajtáját és igényét, a szemcsenagyságot és annak eloszlását, a fehérség fokát és a színt.
A nedvesítő és diszpergáló anyagok mennyiségét minden festékben optimális szinten kell tartani, hogy a megfelelő folyástulajdonságokat, könnyű festék diszpergálást, megfelelő stabilitást biztosítsanak. Ezeket a kiegészítő anyagokat (pl. foszforsavak vízoldható sói, polikarbonsavas sók) a pigmentek és töltőanyagok benedvesítésére alkalmazzák. Túladagolásuk a felület nagyobb víz érzékenységét okozza, az elégtelen mennyiség viszont a tárolásánál okozhat problémát.
Az alkalmazott sűrítők hatásán múlik a festékek konzisztenciája, ecsetelhetősége, a bevonat tisztasága, fénye, vízállósága. A sűrítőket általában minden diszperziós műanyag festéknél alkalmazni kell, ugyanis a kizárólag műanyag diszperzió, pigmentek és töltőanyagok, valamint víz felhasználásával készült festékek megfelelő konzisztenciáját, csak ritkán lehet biztosítani. Sűrítőként nagy molekulájú vízben oldható anyagok, mint cellulózéterek, poliszaharidok, kazein, poliakrilsavak stb. alkalmazhatók. Esetenként vízben duzzadó szervetlen anyagok pl. montmorillonit is felhasználhatók.
Leggyakrabban a cellulózétereket és a poliakrilátokat alkalmazzák. A cellulózéterek optimális víztaszító képességgel rendelkeznek, ez előnyös a porózus szívóképes alapok esetén. Hajlamosak a határfelületen megkötni, ott stabilizáló hatást fejtenek ki. A poliakrilát sűrítők alacsony polimerizációs fokú és alacsony viszkozitású diszperziók.
Az oldószerek több területen megváltoztatják a diszperziós festékek tulajdonságait.
Az alacsonyabb szénatom-számú alkoholok javítják a diszperziós festékek fagyásolvadás stabilitását. Egyes oldószerek a sűrítőkhöz hasonlóan viselkednek, vízvisszatartó hatásuk van. Ezzel javítják a festék nyitvatartási idejét, megkönnyítik feldolgozhatóságát az erősen szívó alapokon. Az oldószerek sűrítő hatást is kifejthetnek, ezzel kedvezőbb konzisztenciát biztosítanak. Az oldószereknek kedvezőtlen hatásai is vannak. Növelhetik a tűzveszélyességet, befolyásolhatják a diszperziók stabilitását, ronthatják a bevonat kémiai ellenálló képességét.
A habzást gátlók csökkentik a műanyag diszperziós festékek habzásra való hajlamát. Ezt a jelenséget elsősorban az emulgeátorok okozzák. A sűrítők továbbá lelassítják a buborékok felszínre jutását. A felkeveréskor, illetve a felhordáskor keletkező hab kiindulópontja lehet a későbbi repedések keletkezésének, megkönnyítik a nedvesség vakolatba hatolását, helyet adnak a piszok lerakódásának. A habzást gátló szerek a gyártáskor és a felhasználáskor is ki kell hogy fejtsék hatásukat. A két időpont között több hónap eltérés is lehet, ezért a habzást gátlók hosszú ideig hatásosak kell hogy legyenek, nem befolyásolhatják hátrányosan a festék stabilitását. Habzásgátlóként szénhidrogének, 8-12 szén atomszámú alkoholok, szilikon olajok vagy ezek keverékei alkalmazhatók.
A konzerváló, illetve fungicid szerek megakadályozzák a mikroorganizmusok megtelepedését a műanyag diszperziós festékekben. A víz és a finom eloszlású szerves anyagok kedvező életfeltételeket biztosítanak a mikroorganizmusoknak. A megtelepedés először szín és szag változást okoz, majd csökken a viszkozitás, penész telepek fejlődhetnek ki, esetleg kicsapódás következhet be.Penészmentesítési tippek itt!.
A diszperziók védelmét konzerváló szerek bevitelével lehet megvalósítani a szállítás és tárolás időszakában. A konzerváló szerek minél kevésbé oldódnak a vízben, annál tovább képesek hatásukat megőrizni. Szükség lehet a végleges bevonat penészállóvá, penészt gátlóvá tételére is. Erre a nedves, meleg klímájú helyiségekben lehet szükség.
Konzerváló és fungicid szerként felhasználható anyagok a klóracetamid származékok, klórozott fenolok, formaldehid, trialkilón vegyületek stb. A pH szabályozók a műanyag diszperziós festékek pH értékét stabilitási okok miatt az enyhén lúgos tartományba (7,5-9,0 között) állítják be. Ehhez ammónium-hidroxidot, nátrium-hidroxidot alkalmaznak.
A vízbázisú műanyag diszperziós festékek tulajdonságai
A részecskék átmérője a műanyag diszperziós festékekben 0,01 fim és 5,0 fim között változhat. Ha az emulziós polimerizáció során szappanszerű emulgeátort alkalmaztak finomabb diszperzió, ha védőkolloidot akkor durvább diszperzió keletkezik.
A leggyakrabban felhasznált diszperziókban nincs szigorúan meghatározva az azonos részecskék nagysága, egy bizonyos intervallumon belül a méretük és arányuk változhat. A műanyag előállításának folyamatával lehet szabályozni a részecskék nagyságát és egymáshoz viszonyított arányát.
Diszperziók tulajdonságai
A részecskenagyság és az eloszlás aránya meghatározza a diszperziók tulajdonságait. A finomabb diszperziók fényesebb, egyenletesebb, zárt felületet adnak, a durvábbak esetében matt bevonat keletkezik. A finomabb diszperziók jobban be tudnak hatolni a felületek pórusaiba, így vakolat, azbesztcement, beton stb. felületeknél kedvezőbben viselkednek a durvább diszperzióknál. A folyási tulajdonságokat is befolyásolni lehet a részecske nagysággal. Azonos körülmények között a finomabb diszperzió folyási ellenállása nagyobb, mint egy durvábbá.
A vizes fázis vízből és a benne oldott kötőanyagból, és segédanyagokból áll. A vizes fázis biztosítja a műanyag diszperziós festékek feldolgozhatóságát, megfelelő folyékony állapotban tartását. Hordozója a benne oldott anyagoknak, felületi feszültségével elősegíti a filmképződést. A vizes fázis tulajdonságait az összetevő anyagok tulajdonságai és koncentrációjuk határozzák meg. A műanyag diszperziók egy részénél magas az emulgeátorok koncentrációja, ez növeli a habosodásra való hajlamot. Ezt habzásgátlók adagolásával lehet csökkenteni.
A folyás tulajdonságok a műanyag diszperziós festékeknél nagyon különbözőek lehetnek. Azonos szárazanyag tartalom esetén a diszperziók lehetnek a vízhez hasonlóan folyékonyak, sűrűen kenhetőek, és pasztaszerűen feldolgozhatók.
A diszperziók viszkozitását a következő tényezők határozzák meg:
- a hőmérséklet,
- a részecskék és eloszlása,
- a pH érték,
- a mechanikai igénybevétel,
- a hozzáadott hígító, oldószer mennyisége.
Az alkalmazás szempontjából a folyási tulajdonságoknak fontos szerepük van, hiszen a festék felhordás közbeni viselkedése múlik ezeken a tulajdonságokon. A festék nem csepeghet le az ecsetről, vagy a hengerről, a felhordás után ki kell simulnia úgy, hogy közben megfolyás nem keletkezhet. Ezeket a követelményeket legjobban a Protektor kerámia tartalmú festékek elégíti ki.
A stabilitással a különböző igénybevételekkel szembeni viselkedést jellemezhetjük. A műanyag diszperziós festékek az erős mechanikai igénybevételre, túl alacsony, vagy túl magas hőmérséklet hatására, a pH érték megváltozására, elektrolitok, lágyító és oldószerek hozzáadására, mikroorganizmusok jelenlétére, az össze nem férő anyagok hozzáadására érzékenyek, és ilyen hatásokra károsodást szenvedhetnek.