Előtörténet:
Tanárok és szülők kifogásolták egy iskolában a rossz levegőminőséget valamint a formaldehid szennyezést. Erre a 70-es években panelszerű építéssel létrehozott épületet az iskola üzemeltetője alapvetően felújította. Egy szakközépiskola részvételével annak előírásával, hogy kizárólag bevizsgált, károsanyagmentes, ökológiailag kifogástalan anyagok kerülnek felhasználásra konszenzus született valamennyi érintett között és a felújítás 1996-ban megtörtént.
Egészségügyi panaszok kezdete
Ezután a következő időszakban újra és újra panaszok jelentkeztek, amelyeknek az önkormányzat a helyiségekben végzett ismételt vizsgálatokkal utánajárt. 1998. áprilisában az elvégzett vizsgálatok három párhuzamos mérés során 20, 70, 110 KBE/m3-t mértek és a külső területen (két zivatar között!) 40 KBE/m3-t. Egy labor a MVOC megállapításával szállította a bizonyítékot penészgomba szennyezés jelenlétére. 1998. júniusában kontrollvizsgálatokat végeztek s ezeken újra MVOC-t és rejtett penészgomba támadást állapítottak meg. A megnövekedett nedvesség azonban nem került megállapításra mint a penészgomba támadás lehetséges oka.
Panaszok a szagra, fejfájásra
2000 szeptemberében megszaporodtak a panaszok az osztálytermek penészes szagára. 21 személyből 14-en jelentettek be panaszt a dohos, penészes szag és azok egészségi hatásai miatt. A gyermekek és tanárok panaszai alapján (fejfájás, fáradtság, koncentrációs zavarok, bőringerlések, bronchitis, hányinger, szemingerlés és könnyezés, penészszagú ruhák) ismét vizsgálatokat rendeltek el.
2000 októberében az Egészségügyi Hivatal megbízásából penészgomba kimutatására vonatkozó levegő vizsgálatokat végzett egy kirendelt intézet azzal az eredménnyel, hogy nincsen a helyiség levegőjében megnövekedett terhelés (KBE beltéren: 45–215/m3; kívül: 775/m3) és semmilyen támpont nem támasztja alá penészgombaforrás jelenlétét, azonban a különböző csíraspektrumok a belső (Aspergillus fumigatus, Alternaria) és a külső között a gyanút egy rejtett tenyészet és ezzel együtt a nedvességi károk irányába terelte. A VOC-on végzett levegőmérések 2000. novemberében nem adtak feltűnő ténymegállapítást (VOC összege: kb. 100 µg/m3).
Okok
A panaszok és a szagok okaként a hiányos szellőztetést, az elégtelen fűtést iskolai szünetek alatt, hátulról nem kellően szellőztetett bútorokat valamint a padlószőnyeg ragasztó (fenoxi-etanol) rossz elpárolgását állapították meg.
Egy bejáráskor a leginkább panaszolt helyiségben egy irattartó szekrényt fedeztünk fel és szüntettünk meg, penészes hátfallal. Egy 2001. februári ismételt mérésnél nem állapítottunk meg megnövekedett penészgomba koncentrációt. Egy MVOC mérés 2001. márciusában nem nyújtott egyértelmű tényt arra nézve, hogy egy rejtett szennyezés nem lenne kizárható, de mint inkább valószínűtlent, eltekintettek ettől. Az egyidejűleg egy szakértő által elvégzett nedvességvizsgálatok falon és talajon nem adtak feltűnő értékeket. A szakértő kizárta az alapot és az épület talapzatát mint a panaszok forrását a beltér nedvességének okaként.
2001 májusában az Egészségügyi Hivatal zárt ablakok és ajtók mellett levegőméréseket hajtott végre a CO2 tartalom megállapítására. 20 perc elteltével 1500 ppm és 40 perc után 3000 ppm értéket értek el, értelemszerűen ugyancsak nőtt a relatív páratartalom. Összefoglalva a panaszokat a nem megfelelő szellőztetésre vezették vissza. Mivel az iskola vezetése a szülők támogatásával vonakodott a helyiségeket használni, egy végső szakértői vizsgálatot rendelt el az Országos Hivatal.
Helyszíni szemle:
Egy önmagában épített egyedülálló épületről volt szó, jó építési és ápoltsági állapotban, az iskolai terület peremén. Egy fákkal ellátott zöld sávval (kb. 5 m.) elválasztva, közvetlen szomszédságában egy óvodából rendkívül nagy zajártalom áradt kifelé. Kérdésre a tanárok elmondták, hogy részben biztonsági okokból, részben a zaj miatt az ablakok rendszerint be vannak zárva.
Nedvességkárokra nem utaltak nyomok. Mindenesetre egy nehezen meghatározható szag a helyiségben érzékelhető volt. Vizsgálatok és további helyszíni szemle: Az eddig lefolytatott vizsgálatok beteljesüléseként még egy vizsgálatot rendeltek el a háztartási por elemzésére, biocid kimutatására. Azonban ez sem eredményezett feltűnő leleteket.
A szemléltetett panaszok és a múltban jelzett rejtett penészgomba problematika alapján utolsó intézkedésként egy penészgomba kereső kutyával került sor bejárásra 2001. júliusban és egy kizárásos diagnosztika került végrehajtásra.
A tapasztalt kutyavezető által bevetett keresőkutya az egyes osztálytermekben bejelölt tükörképszerű elrendezésben lévő pontokat (amint később kiderült, a faszerkezet tartóoszlopait). Erre fel két helyen meg lett nyitva a padló. A padló felépítése betontalapzatból, ritkább bitumencsíkból, kátránnyal átitatott szalmaalomból, hullámpapírból és a bitumencsík alatt aszfaltesztrihből állt. A hullámpapíron és a bitumencsík alatt csekély nedvesség volt érezhető; a hullámpapír penészes szagú volt. A betonrétegben (kalibrált mérőműszerrel) nem lehetett felszálló nedvességet megállapítani.
Értékelés:
Épületfizikai szempontból a padlófelépítés alkalmatlan, mivel egy elegendő gőzzáró réteg hiányzik és a bitumencsík csak ritkán van terítve. (nincsen hegesztve) és a tartóoszlopok felmenő faállványfalain végződik. Mivel a felmenő nedvesség mint ok kiesik, feltételezhető, hogy a tartóoszlopok területén páralecsapódás által megnövekedett a nedvesség és ezáltal gombatelepedés zajlott le, s ez vezetett az osztálytermekben a szag észleléséhez. Ezt még megfejelte az elégtelen szellőztetés tanítás alatt és a szünetekben.
Intézkedések és eredmény:
Bár nem álltak fent masszív penészgomba támadás és egészségveszélyeztetés támpontjai, az Egészségügyi Hivatal javaslatára épületfelújítást határoztak el, mivel az érzelmi előzmények alaposan megterhelt helyzetben az iskola rendeltetésszerű használata másképpen a szülőkkel és tanárokkal egyetértésben kérdéses lett volna.
A padlózat komplett cseréjére 2001. augusztusban került sor, az iskolai szünetben, egy egész felületre erőteljesen ragasztott gőzzáróréteggel, szigetelő lapokkal (2×2,5 cm), öntött aszfalttal (3 cm.) és linóleum burkolattal. Kiegészítő intézkedésként az északi oldalon egy elvezető csövezésre került sor, a tetőlefolyót megjavították és az ablakszárnyakat nyílásrögzítőkkel látták el.
A szellőztetési javaslatokat kidolgozták és a CO2 diagram alapján elmagyarázták. Csak remélni lehet, hogy a javaslatokat tartósan figyelembe veszik. A nagy nyári szabadság után az osztályokat ismét használták és azóta nincsenek panaszok a korábbihoz hasonlóan. Kifogásolják viszont, hogy a szellőztetés téli időszakban a tanítás alatt huzatot eredményez.
Az eset megmutatja a nehézségeket, amelyek miatt a megzavart komfortérzet okait lokalizálni kell!
Különösen jelentősnek mondhatók az érintettek által említett panaszok, amelyeket mindig komolyan kell venni. Olyan pszichológiai momentumok, amelyek szívesen és ebben az esetben is nézeteltéréseknél érvelnek, valószínűtlenek, mivel az első felújítás egy elfogadható hipotézissel és egy egyetértő „ökológiai” felújítással történt, de a felhasználók panaszérzékelése ezáltal keveset változott.