Előtörténet:
Egészségügyi panaszok és „foltok” megjelenése miatt egy összekötő folyosón szakértői vélemény született egy tetőtéri lakás penészgomba előfordulása kapcsán. Ennek során megnövekedett penészgomba koncentrációt észleltünk a helyiség levegőjében és a z összekötő folyosó bal oldali falfelületén. A Penicillium és az Aspergillus mellett különösen a Stachybotry chartarum és a Chaetomium globusum fajok jelenléte nyert bizonyítást.
Ennek a szakértői véleménynek az alapján az akkori bérlő a lakást azonnali határidővel felmondta. A bérbeadó a saját adatai alapján nem tudott semmilyen penészgomba beköltözést megállapítani a lakásban és vitatta az első szakértői vélemény helyességét.
A bérbeadó ezért újabb helyiség levegőmérést és felületi mintavételt rendelt meg ugyanazokon a mintavételi helyeken és összehasonlítható készülékekkel, mint az első szakvéleménynél történt. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsa penészgomba szennyezés, különösen Stachybotrys és Chaetomium gombafajok spóráinak jelenlétét.
Helyszíni szemle:
A tetőtéri lakás 7 szobával rendelkezett, egy konyhával, 2 fürdőszoba/WC-vel, és egy terasszal. A padló részben padlószőnyeggel, részben parkettával volt kialakítva. A falakat gipszkarton burkolat borította. Úgy néztek ki, mint amelyeket viszonylag frissen festettek, mivel sem poros sarkokat, sem használat nyomait nem mutatták. Penészgomba károk nem voltak láthatók és feltűnő szagot sem lehetett érezni.
Az összekötő folyosó bal oldali falán, amelyet az első szakvélemény mint penészgomba szennyezettet írt le, nem találtunk penészgomba vagy nedvesség nyomait. A szegélyléc eltávolításakor a fal és a padló között fugák voltak láthatók, úgy, hogy a lépés hangszigetelés a csatlakozó területen láthatóvá vált. Ez a szigetelés (ásványgyapot) egy finom, fekete púderszerű porral volt bevonva. A bal oldali folyosófal egyben a konyha belső fala volt. Ezen a falon települt egy beépített konyha.
A konyhai oldalról a fal nem volt látható, mivel a beépített elemek hátukkal a falnak voltak tolva és egy padlóléc a konyhai szekrénysort a padlóhoz zárta. Ennek a zárólécnek az eltávolítását követően kb. a fal alsó 40 cm-es magasságában erőteljes penészesedés vált láthatóvá, különösen a konyha külső falának környezetében. Összesen kb. 1 m2 felület volt penészgomba fertőzöttnek mondható.
Vizsgálatok:
Az összekötő folyosó levegőjében tenyészthető penészgomba teljes koncentrációjának mérése zajlott le. Ennek során nem került sor egyértelműen penészgomba-szennyeződés megállapítására (pl. DG 18-Agar: külső levegő 120 KBE/köbméter, belső helyiség KBE 150 KBE/köbméter).
A helyiség levegő teljes spórasszámának mérésekor viszont jelentős különbség mutatkozott a külső levegő és a helyiség belső levegője között. A beltéri helyiségben erős spórakoncentráció jelentkezett, főleg Chaetomium sp., Stachybotrys chartarum és Sporentyp Aspergillis / Penicillium fajokból (950 spóra/m3 Penicillium/Aspergillus; 60 spóra/köbméter Chaetomium; 30 spóra/köbméter Stachybotrys chartarum; a külső levegőben ezek a fajok nem voltak bizonyíthatók).
Ezenkívül felületi kontaktmintákat vettünk az összekötő folyosó faláról. A tenyésztés és a közvelen kiszámolás során is az adódott, hogy az összekötő folyosó falterületei spóráktól erősen szennyezettek voltak, főként Chaetomium spp, és Aspergillus versicolor illetve Penicillium spp. fajokkal. Hasonló eredményre jutottunk az ásványgyapot fekete porbevonatánál is. Mindazonáltal nem volt micénia vagy penészgomba megállapítható.
A konyha falának területén aktív penészgomba képződés volt található (gombaképződés); magas koncentrációja az Ulocladium, az Acremonium, Penicillium, és a Stachybotrys chartarum fajainak.
Értékelés:
A Chaetomium sp. és a Stachybotrys chartarum megállapított koncentrációja egyértelmű utalások penészgomba jelenlétére, mivel ezeket a spóratípusokat csak masszív nedvességkárosodás esetén lehet kimutatni. Emellett a Penicillium /Aspergillus spórafaj 950 spóra / négyzetméteres jelenléte a levegőmintában ugyancsak egyértelmű jele a penészgombakárnak. A folyosó levegőjének tenyészthető gombaspórái feltűnő koncentrációjának hiánya egyértelműen régi hibára utal, melyeknek spórái még csekély mértékig csíraképesek.
A beltéri helyiségben feltűnően jelenlévő gombafajták a vizsgált falfelületeken és anyagokon is bizonyíthatóan jelen voltak, így aztán abból lehet kiindulni, hogy a helyiség levegőjében kimutatott gombaspóráknak legalább egy része a vizsgált falfelületből indult ki.
A padlózatból vett ásványgyapot minta ezzel szemben egyes gombamicéliumokat és nagy spóramennyiséget tartalmazott. Különösen a Chaetomium sp. és a Stachybotrys chartarum az, ami az ásványgyapot mintánál szokatlan. Mindenesetre ezek a fajták nagyon sűrűn fordulnak elő átnedvesedett gipszkartonburkolatokon. A helyszíni megjelenés valamint az ásványgyapot minták eredményei azt sejtetik, hogy a kimutatott spóráknak csak egy része képződött ténylegesen az ásványgyapoton és a spórák túlnyomó többsége a fal és a padló közti résekben ülepedett le.
Beigazolódott a sejtés, miszerint az első szakvélemény által penészgomba szennyezettnek minősített falrészek ténylegesen penészgomba tenyészetet tartalmaztak és a károsodást megelőzendő falfestékkel és valószínűleg gombaölő bevonattal át lettek festve, így aztán felületi gombaképződés nem volt látható.