Szakmai fogalmak
A falfestőmunkák szakmai fogalmai között közismerten sok az idegen, elsősorban német eredetű szó, ill. annak rendszerint értelmetlenül elferdített változata. Ugyanez, természetesen több más kézműipari szakmára, ill. mesterségre is fennáll. Ezt a körülményt sok esetben évszázadokra visszavezethető történelmi hagyományok és szakmai kapcsolatok indokolják.
A fogalmak történelmi eredete
Közismert az a tény, hogy már Árpád-házi királyaink telepítettek hazánkba, az ércbányászat meghonosítására, pl. szász bányászokat, majd a későbbiek folyamán különféle mesterembereket. A céhkorszakban a kötelezően előírt szakmai vándorlások útvonala is a fejlett kézműiparú németajkú országokba irányult. Ily módon az idegen szakmai kifejezések, apáról fiúra szállva, napjainkig fennmaradtak a közhasználatban.
Felületes idegen kifejezések indokolatlan használata a festő szakmában
Jelenleg azonban már egyáltalán nem indokolt a gyakran alig felismerhető, elferdített, idegen eredetű szakmai kifejezések használata. Sajnos a felületes, pongyola idegen kifejezések száma még napjainkban is feleslegesen gyarapszik e szakma területén, még szabványokban, műszaki előírásokban és egyéb olyan közleményekben is, amelyektől a szabatos magyar szövegezés joggal elvárható volna. (Természetesen nem a nemzetközi méretekben meghonosodott tudományos kifejezésekről van szó.)
Néhány alapvető fontosságú szakmai fogalom értelmezése
Festés fogalma
A festékanyag felhordásának általános művelete. Tágabb értelemben jelentheti magát a festéstechnikát, ill. a festési eljárást is. így pl. enyves-festés, kazeines festés, díszítőfestés, freskófestés stb. Ha a festés jellemző műveletére is utalni kell, akkor a festékanyag felhordását is megadják.
A festés művelete történhet:
- ecseteléssel,
- hengerezéssel,
- szórással, szóróeljárással, permetezéssel,
- merítéssel (bemártással),
- locsolással,
- elektroforetikus úton stb.
A gyakorlatban el kell határolni a falfestést a mázolástól (még akkor is, ha a sok “közös vonásuk szembeötlő).
Falfestés fogalma
Ez alatt azokat a festőmunkákat (műveleteiknek összességét) kell érteni, amelyek elsősorban felületképző, ill. esztétikai (küllemi) rendeltetésűek. Ezeknél a festés felületvédelmi funkciója kisebb jelentőségű.
Mázolás fogalma
Ezzel szemben a mázolás az a szakmai tevékenység (és azzal összefüggő műveletek összessége), amelynek feladata a felületvédelmet (állagvédelem, korrózió elleni védelem stb.) biztosító védőréteg-, ill. festékbevonat-rendszer kialakítása. (Természetesen itt is felmerül az esztétikai, küllemi igény, de az másodlagos jelentőségű, ill. az előbbi rovására nem mehet. Legtöbbször azonban ezt a két különböző funkcionális igényt össze lehet hangolni.)
Festék vagy festékanyag fogalma
Minden esetben a festés műveletének elvégzésére, a festékbevonat (festékréteg) kialakítására – legfeljebb hígítással, felkeveréssel és hasonló előkészítő művelettel – alkalmas, színes és fedőképességű anyagot jelenti. Ilyen értelemben tehát a porfestéken is azt a por alakú (finomszemcsés) terméket kell érteni, amely vízzel (vagy egyéb hígító- vagy oldószerrel) elegyítve, közvetlenül alkalmas festésre, festékréteg képzésére.
Festőanyag fogalma
Ezzel szemben a festőanyagok a szakma terminológiai értelmezésében a festő által felhasznált anyagokat (beleértve a segédanyagokat is, pl. (szappan, timsó stb.) jelentik.
A színezőpigmentek, pigmentek vagy színtestek fogalma
Azok a finomszemcséjű, saját színnel rendelkező, por alakú anyagok, amelyek megfelelő kötőanyaggal (pl. enyv, glutolin, kence stb.) festékek készítésére alkalmasak. Ilyenek pl. az oxidsárga, oxidzöld, párizsi kék stb. Ezeket tehát helytelenül nevezik porfestékeknek, mivel csak festékanyagok készítésére alkalmasak, de közvetlen festésre nem.
Színezőpaszták fogalma
A színezőpaszták – amelyek az utóbbi években, előnyös sajátosságaik révén, egyre terjednek – szintén nem festékek, hanem nagy színezőképességű, pasztásított, paszta alakú színezőpigmentek vagy pigment színezékek.
Színezékek fogalma
A színezékek (szerves színezékek, anilinszínezékek stb.) viszont azok a por alakú (esetleg folyékony) anyagok, amelyek megfelelő közegben (pl. víz, olaj kence, lakkbenzin, lakkoldó szerek stb.) jellemző színnel teljesen oldódnak, nagy a színezőerejük, de fedőképességük nincs. Ezeket átlátszó színes lakkok, textíliák, élelmiszerek stb. színezésére használják. A festő munkaműveletek területén is elég sok értelmetlen és helytelen megnevezés akad. Néhány ilyen példát érdemes közülük is megemlíteni.
Az alap fogalma
Az alap (alapfelület) a festőmunkák terminológiai értelmezésében a szerkezeti anyagnak, épületszerkezeteknek, falszerkezetnek az a felületi része, amelyen a festési műveleteket elvégzik, azaz amelyekre a festékréteg kerül. Ehhez kapcsolódóan viszont helytelenül honosodott meg az alapfestés (hiszen minden esetben az alap festéséről van szó) a szabatos alapozó festés helyett, amely az alapfelülettel közvetlen érintkező festékréteg képzését jelenti.
Porképződés, portalanítás közti különbség – a porolás szó helytelen használata
Ugyanígy helytelen a porolás mint felület-előkészítő munkaművelet megjelölése. Ez közismerten a porképződés előidézését, tehát éppen az ellenkezőjét jelenti a szakszerűen használt portalanításnak, pormentesítésnek, azaz a por eltávolításának az alapfelületről.
Helytelenül használt egyéb szavak, kifejezések a falfestőmunkák kapcsán
A falfestőmunkáknál helytelenül használatosak pl. az ilyen kifejezések: olajmázolás, olajlábazatmázolás stb. Helyesen, ill. szabatosan olajfestékkel való mázolásról, ill. a lábazat olajfestékkel való mázolásáról van szó. A felsorolt példák is szemléltetik, hogy a szabatos kifejezések használata semmivel sem kerül nagyobb fáradságba, mint értelmetlen, gyakran megtévesztő, pongyola változataiké.