Ha attól fél, hogy lakásában penészgomba tenyészet van jelen, amely egészségét befolyásolhatja, kérje az illetékes egészségügyi hivatal vagy fogyasztóvédelmi központ tanácsát. Ha Ön már egészségügyi panaszokkal rendelkezik, s attól fél, hogy ezek a panaszok összefüggnek a lakás penészgomba tenyészetével, forduljon háziorvosához, környezet-egészségügyi központjához vagy az országos orvosi kamarához.
Kárfelvétel penészgomba előfordulása esetén épületekben
Penészgombák beltéri helyiségekben történő érzékelése gyakran annak tisztázásául is szolgál, vajon a helyiség használójánál tapasztalt megbetegedés, ill. egészségügyi panasz a beltér gombaspóráinak jelenlétével összefüggésbe hozható-e.
Néhány esetben egy ilyen vizsgálat annak elővigyázati tisztázására is szolgál, hogy tetten érhető-e egészségveszélyeztetés. Ez lehet az eset olyankor, amikor például vízkárosodást követően nedves foltok jelennek meg és penészgomba kifejlődésére utaló jeleket találunk, mint például a dohos szag vagy sötét foltok a falakon, födémen és berendezési tárgyakon.
A helyiségek szemle útján történő átvizsgálásának és a penészgombák felismerésének különböző céljai vannak.
Tisztázni kell, hogy:
- jelen van-e penészgombaforrás
- építési hiányosságokról van-e szó
- a lakás használójának hibás magatartása áll-e fenn?
Az ilyen vizsgálat nagy szakértelmet feltételez. Egy egyszerű, sematikus eljárási mód problematikus. Mindenkor az egyedi esetet kell az összes rendelkezésre álló információ bevonásával megítélni.
Mivel a potenciális érintett ismeri leginkább saját élet- és lakókörnyezetét, ezért fontos megkérdezni őt arról, megállapíthatók voltak-e utalások és jelzések penészgomba szennyeződés kialakulására. Sejtései vagy kifejezett gyanúja lényeges segítségül szolgálhat abban, hogy az épületek penészgomba szennyeződésének problematikáját alkalmas módon megkezdjük.
Egy helyszíni szemle által tisztázni kell a penészgomba szennyezés okait
Megállapítást nyernek ennek során egyrészről a fizikai paraméterek, mint a hőmérséklet és a nedvesség a helyiségben valamint az anyagokon, másrészről adatok a lakásról és a penészgomba lehetséges forrásairól. A bejáráshoz hozzá tartozik a lakás használójának a kikérdezése is egészségügyi befolyásoló tényezőkről.
Már ez a felsorolás egyértelművé teszi azt, hogy egy lakáson belül a penészgomba kifejlődés tisztázása és ebből fakadó egészségügyi kihatások vizsgálata során többszörös problémáról van szó, amelyben különböző szakterületek szakértői (pl. építési szakemberek, mikrobiológusok, környezetgyógyászok) kell, hogy együttműködjenek. Ennek során különösen fontos az, hogy ezek a szakemberek a problémafelvetésre specializálják tudásukat és a többi terület munkamódszereit megértsék, hogy gyümölcsöző együttműködést lehessen elérni.
Ki hajtja végre a lakásbejárásokat?
Ha tudni szeretné, hogy az Ön közelében ki végez lakásbejárásokat valamint penészgomba elemzéseket, kérje ki az illetékes egészségügyi hivatal vagy fogyasztóvédelmi központ tanácsát.
A penészgombamérésekre adott megrendelések során ügyeljen arra, hogy a laboratóriumok belső minőségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek és rendszeresen, sikeresen vesznek részt külső minőségbiztosítási intézkedésekben.
A fizikai paraméterek, mint hőmérséklet, nedvességtartalom meghatározása által a bejáráskor tisztázni kell azt, hogy a lakás bizonyos helyein előfordulhat-e páralecsapódás és az ehhez kapcsolódó penészgomba tenyészet kifejlődése.
Hőmérséklet mérése, hőhíd megállapítása
Hőmérsékletmérés csak a téli időszakban javasolt és ennek a lakás leghidegebb részén kell megtörténnie. Optimálisnak tekinthetők a hosszútávú hőmérsékletmérések a fagypont alatti értékek regisztrálásával. Ezáltal megfigyelhetjük, melyik időpontokban és milyen tevékenységek közben lépnek fel kritikus hőmérséklet és páratartalom konstellációk. A levegő és a fal anyagának nedvességtartalom mérései alapján legtöbbször meg lehet állapítani, hogy a nedvesség a hiányos szellőztetésen illetve fűtésen alapul vagy építészeti okai vannak (pl. hőhíd)
Penészgomba a pincében – egy nyári probléma
A normál lakótérrel ellentétben, pincékben a nyári időszakban fagypont alatti értékek is előfordulhatnak. Ha a pincehelyiségek nem fűtöttek, a meleg és nedves külső levegő, amely a szellőztetéssel a helyiségbe bejut, a falakon páralecsapódás képződéshez és az ezzel járó problémákhoz vezethet. Ilyen esetekben még nyári időszakban és célszerű épületfizikai méréseket végezni.
A bejárás során további adatokat kell a lakásról szerezni.
A lakásra és annak használatára vonatkozó általános adatok valamint a penészgomba képződés lehetséges ismert forrásainak meghatározása, beltéri helyiségekben előforduló penészgombák mérési eredményeinek értelmezése és egy valószínűleg szükséges felújítás érdekében elengedhetetlen.
A következő adatokat kell meghatározni:
- Lakás és környezet
- A lakás általában (helyzete, nagysága, épület kora, építési sajátosságai, nedves helyiségek, építőanyagok, alápincézettség, hőszigetelés, ablakok típusa)
- A lakás kialakítása (padlók, falak, bútorozottság, függönyök, cserepes növények, helyiség légtechnikai berendezései, levegőpárásító)
- Lakók, háziállatok
- Fűtési és szellőztetési szokások
- Hőszigetelési intézkedések
- Felújítások, átépítések
- Szag: típusa és intenzitása
- Ház környezete, beépítettségi sűrűség
- Lehetséges penészgombaforrások a környezetben
- Kibocsátó üzemek a környéken, mint pl. komposztálók, mezőgazdasági üzemek, stb.)
- Kukák, komposzthalmok
- Utalások penészgomba előfordulására és/vagy nedvesedés okozta károkozásokra beltérben
- Nedvességi- és penészgomba képződési fellépések korábban vagy jelenleg (beleértve az eddig foganatosított intézkedéseket is)
- Látható penészgomba tenyészet, nedvességi foltok és egyéb nedvességi károk
- Nedvességkárosodott anyagok (pl. falazat, fa, faszerkezet, szigetelőanyagok, tapéták, szőnyegek, bútorok, matracok, könyvek)
- Építési intézkedések a nedvesség beírásával
- További lehetséges penészgomba- vagy nedvességforrások beltérben
- Biohulladék vagy „Zöld-pont-hulladék” gyűjtése a lakásban, hulladékok szakszerűtlen tárolása a lakáson belül
- Szobanövények cserépföldje
- Fugák, szilikonfugák a nedvességnek kitett lakrészekben
- Romlott élelmiszerek, állattápok
- Háziállattartás (különösen ketreces állatok)
- Üvegház a lakással összekötve
- Levegőpárásító, szobai szökőkút, akvárium a lakásban
- Vízkárok, fűtési repedések
Annak érdekében, hogy a fenti adatokat szabványosítani lehessen, célszerű egy bejárási jegyzőkönyvet használni, amelybe minden információ feljegyzésre kerül.
Egy ilyen bejárási jegyzőkönyvnek több célja is lehet
Egyrészről ellenőrző listaként segédlet a helyszíni vizsgálatokhoz. Ennek nyomon követhető és összehasonlítható dokumentációt kell lehetővé tennie. A labor részére olyan adatok megléte szükséges, amelyek a minta egyértelmű hozzárendelhetőségét és jellemzését lehetővé teszi (mintavételi jegyzőkönyv). Ezenkívül a bejárási jegyzőkönyv mellékletként is szolgál szakértők számára (építészek, környezetgyógyászok).
Optikailag egyértelműen észrevehető erős penészgomba képződésnél és felismerhető károknál a penészgomba koncentráció mérése felesleges. Sokkal inkább közvetlen lépéseket kell tenni a helyrehozatal érdekében.
Rejtett penészgombák bútorok mögött
A penészgombák gyakran jó fejlődési feltételekre találnak bútorok mögött, a külső falakon, mivel a levegő cirkulációja itt erősen korlátozott. A hideg falakkal kapcsolatosan ezeken a területeken megnövekedett felületi nedvesség állhat elő. Ezért a lakások bejárása folyamán a polcok, szekrények, kárpitok mögött is ügyelni kell az esetleges penészgomba kialakulásra, kiváltképp akkor, ha a bútor közvetlenül a fallal érintkezik.
Ha pontos adatok szükségesek a penészgomba fajtájáról, egy anyagminta vagy felületi érintkezési minta (lekopírozó ragasztószalag eljárás) elegendő.
Penészgomba képződés gyanúja esetén látható penészgomba foltok nélkül / vagy csak csekély folttal (pl. egy tartósan dohos szag vagy a lakók egészségügyi panaszai alapján) a helyiség levegőjének vizsgálata vagy pormintavétel, amint korábban leírtuk, tiszta helyzetet teremt. Rejtett gombaforrás gyanúja esetén a forrás lokalizálása érdekében nyomkereső kutyák könnyíthetik meg azt. A szennyezett anyagok közvetlenül megvizsgálhatók.
Penészgomba szennyezés megállapítása
Annak eldöntéséhez, hogy az épületben van-e penészgomba szennyeződés, körkérdést követően az alábbi mintákat lehet megvizsgálni:
- levegő – úgy beltérben – mint ahogy a külső levegő
- házi por – padlószőnyegekből, ágyakból, kárpitból
- anyagokból vagy azok felületéből
A tenyészthető gombák össz-számának megállapítása mellett (KBE – kolóniaképző egységekként meghatározva), fontos az, hogy a penészgombák fajtáját is megállapítsuk. Ez bizonyítékot szolgáltat a penészgomba képződés okaira és a speciális penészgombák egészségügyi veszélyeire.
Mivel gyakran a ténylegesen előforduló spóráknak csak egy része tenyészthető, másrészről az allergikus és toxikus hatásokat a nem tenyészthető penészgombák is bocsátanak ki, módszereket dolgoztak ki a penészgombák össz-pórusszámának illetve a penészgombák összes cellaszámának és a baktériumoknak a megállapítására.
Nem létezik penészgombák olyan próbavételi, feldolgozási és meghatározási eljárása, amely minden kérdésfeltevésre alkalmazható.
Szabványos mérési eljárás pillanatnyilag a munkagyógyászati terület levegőmérésére létezik (Biológiai Anyagok Technikai Szabályai = TRBA 430, 1997.). Ez a módszer átdolgozva a környezetgyógyászati területen használatos. Az eltérő feladatállításból kifolyólag itt mindenesetre számottevően továbbfejleszthető (pl. szelektív táptalajok, fajták meghatározása).